A 2010-ig tartó két év alatt országos szinten 6,9, Budapesten 8 százalékkal csökkentek az ingatlanárak – derül ki a most létrehozott OTP Értéktérkép adataiból, amelyeket tegnap hozott nyilvánosságra az OTP Jelzálogbank. Ám a változásokban is nagyon jelentősek a különbségek, és a válság nem mindenütt járt az ingatlanárak csökkenésével. Budán is vannak a krízis által sújtott területek, de Borsodban is találni válságálló térséget. Budapesten a XI. kerület bizonyult a legértékállóbbnak: itt található az értéknövekedést elkönyvelő övezetek fele, és mintegy 3 százalékkal nőttek a négyzetméterárak az elmúlt két évben. Ugyanakkor a VI. kerületben csaknem 30 százalékkal visszaesett az átlagos négyzetméterár.

A felmérés szerint Budapesten és vidéken is jelentős különbségek vannak az ingatlanok ára és forgalma között. Például míg a fővárosban 262 ezer forint négyzetméterenként egy lakás átlagos ára, addig Újpalotán 159 ezer, a Várban viszont 584 ezer forintot kell fizetni. Vidéken még nagyobb különbségeket regisztráltak. A négyzetméterenként 122 ezer forintos átlagár mellett 42 ezer és 332 ezer forintos árat is feljegyeztek.

A kutatások alapján készített térképeken jól látszik, hogy a fővárosban a családi házas területeken alig csökkentek az árak, a lakótelepeken viszont az átlagosnál is nagyobb áresés volt, és a budai ingatlanok értékállóbbak a pestieknél. Az adatok szerint a családi házak forgalma ugyan jelentősen visszaesett, ám az árak stagnáltak. A lakások értéke 9,5 százalékkal zuhant, míg a panel lakótelepek áresése gyakran meghaladta a 15 százalékot is.

A forgalmi adatokat tekintve igen kiábrándító eredményre jutott a felmérés. E szerint 2008 és 2010 között Budapesten 38, országos szinten 53 százalékkal csökkent az ingatlanforgalmazás. A fővárosban az ingatlanok 2,4, vidéken 1,5 százaléka cserélt gazdát egy év alatt. Míg Siófokon 2,8, Bélapátfalván viszont csak 0,3 százalékos az ingatlanok forgási sebessége.

A válság hatásainak mérésére az OTP Jelzálogbank elemzői öt kategóriába sorolták a körzeteket, együtt kezelve a kimutatásban a forgalom és az árak alakulását. „Válságállónak” azokat a területeket tekintették, amelyek a kettős besorolás alapján a legjobb csoportba kerültek, míg válság sújtotta területként a legrosszabb kategóriát jellemezték. Ez alapján Budapesten a XI. kerület minősült válságállónak, ahol hét körzet került a legjobb kategóriába.

A leginkább „válságsújtott” pedig a XV. kerület lett, ahol a nyolc irányítószám-körzetből négy került a krízis által leginkább érintett csoportba.

A várakozásoknak megfelelően a főváros környéki, a balatoni és néhány nagyváros környezetében lévő régió mutatkozott leginkább válságállónak. Baranya és Győr-Moson-Sopron kivételével mindenhol megtalálhatók azonban „válságérzékeny” és „válság sújtotta” területek. A legkedvezőtlenebb piaci folyamatokkal Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar körzeteinek a többsége jellemezhető. Azonban itt is akad olyan terület, ahol az árak vagy a forgalom növekedését mutatják az adatok.

Gyuris Dániel , az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója az értéktérkép létrehozása kapcsán közölte: a hitelintézet vidéken 174 statisztikai kistérségben, valamint 161 fővárosi irányítószám alapján meghatározott területen vizsgálta az ingatlanok forgalmi adatait 2007 és 2010 között. A felmérésben az ingatlanok árait, azok változását, az ingatlanforgalom alakulását nézték, és megállapították az ingatlanok „válságállóságát” is. A kutatáshoz mintegy 340 ezer kínálati és értékesítési adatot használtak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illeték-adatbázisából s az OTP csoport évek alatt felhalmozott információiból.

„Az OTP Értéktérkép márkanéven működő szolgáltatás Magyarországon először kínál mindenki számára hozzáférhető, helyi szinten is részletes, megbízható adatokat az ingatlanokról” – hangsúlyozta Gyuris Dániel.