Megint penész! – Esettanulmány

Az épület és a tervek

Az esettanulmány egy alig két éve átadott, 12 lakásos zuglói társasház penészkárosodásait mutatja be, amelyek keletkezésében valamennyi közreműködő (tervező, kivitelező, műszaki vezető és ellenőr) elmarasztalható.

Az épület négy lakószintes, alápincézett, monolit vasbeton vázas, a vázkitöltő külső falak vakolt POROTHERM 30 N+F falazatok. A lakásokat az alsó szinteken erkélyekkel, a legfelső szinten tetőteraszokkal alakították ki. A vasbeton erkélylemezek hőszige-teletlenek, akárcsak a teraszfödémek homlokzatsíkból kinyúló szegélylemezei és a III. emeleti teraszok feletti, kétirányban kinyúló előtetők. Utóbbiakat a sarokablakok nyílászáróinak csatlakozásánál acél sarokpillérek támasztják alá (1. kép). Az ablakok és erkélyajtók 10 lakás esetében „közepes” (2,8 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű), 2 lakásnál pedig fokozott hőszigetelő képességű (1,1 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű), üvegezéssel ellátott műanyag szerkezetek. Találják ki, kiké az a két lakás…

Az ilyen szerkezetkialakítások eleve magukban hordozzák azt a veszélyt, hogy a „pozitív” falsarkoknál, a vasbeton sarokpillérek és a homlokzatsíkból kinyúló, hőszigeteletlen vasbeton lemezszerkezetek sávjaiban időszakosan igen alacsony belső felületi hőmérséklet alakuljon ki. Ezt csak igen gondos tervezéssel és kivitelezéssel (például a „hűtőbordák”-ként működő vasbeton szerkezetek körülszigetelésével vagy „hőhíd-megszakításos” kialakításával, a vasbeton pillérek hatékony hőszigetelésével) és a belső légállapotjellemzők kordában tartásával lehet elkerülni.

A penészkárok keletkezési okai

A penészkárok keletkezési okainak vizsgálatakor el lehetett vetni azokat a tényezőket – túlzottan magas páratartalom, nem rendeltetésszerű használat, a „friss” épülethatároló szerkezetek magas nedvességtartalma, alacsony helyiséghőmérsékletek – amelyek az adott épületnél, illetve lakásoknál egyértelműen nem álltak fenn. Marad tehát a hőhidas szerkezetkialakítás (mint közvetlen tényező), a szabályozatlan lakásszellőzés (mint meghatározó közvetett tényező) és a műanyag alapú festés (mint a penészkárok keletkezését elősegítő közvetett tényező) hatása.

Az épülethatároló szerkezetek csatlakozásánál kialakuló hőhidak többdimenziós hőáramsűrűsödést eredményeznek attól függően, hogy csak a szerkezet síkváltásáról („geometriai hőhíd”), a szerkezetbe beépített, jelentősen eltérő hőszigetelő tulajdonságú anyagokból készített szerkezetrészek („anyagváltási hőhíd”, esetünkben a jó hőszigetelő képességű falazatba beépített, alulhő-szigetelt vasbeton pillérek), a hőszigetelt szerkezetekből kinyúló szerkezetrészek („hűtőborda hatás” – a vizsgált esetben az attika-falak, hőszigeteletlen vasbeton erkélylemezek és terasszegélyek). A hőhídhatást növeli, ha az érintett helyeken nyílászáró szerkezetet is beépítenek.

A hőhidak szakaszán a szerkezet belső felületi hőmérséklete időszakosan az ún. harmatponti hőmérséklet alá süllyedhet, ami páralecsapódást, majd az úgynevezett kapilláris kondenzációt eredményezi. A felületeken, illetve a kapillárisokban kialakuló, 75 %-osnál magasabb relatív páratartalom a penészgombák megtelepedésének legfőbb oka!

A másik alapvető probléma a lakások, illetve a helyiségek kiegyenlített, szabályozott szellőztetésének megoldatlansága, amit súlyosbít az igen jó légzárású műanyag ablakok és erkélyajtók beépítése. Ennek megfelelően a friss levegő bevezetése, és a romlott levegő elvezetése megoldatlan. Ez a hatás különösen a „pozitív” falsarkoknál kedvezőtlen, mivel itt a megfelelő mértékű légáramlás illetve légcsere gátolt, vagyis a levegőben lévő pára feldúsulása bekövetkezhet, és az amúgy is hidegebb felületeken – pl. az ablakok és erkélyajtók gyenge hőszigetelő képességű üvegezésén és a hőhidak szakaszán – a pára kicsapódik.

Téli délelőttökön az ablakokat párafüggőny lepi el, a lecsapódó pára csendesen folydogál a parkettára. Az építész pedig azt írja a műszaki leírásban, hogy a helyiségek szellőztetése az ablakok nyitásával történik…

A penészkárok keletkezési helyei

A következő táblázatban bemutatom a penészkárok keletkezésében meghatározó jelentőségű hőhídhatásokat, illetve azok előfordulását két lakás négy legnagyobb mértékű károsodási helyein (a két lakásban összesen nyolc helyen keletkezett penészkár). A táblázatból kiolvasható, hogy a 2., 3., 4. és 5. képeken látható penészkárokat melyik hőhídtípus és milyen mértékben befolyásolja.

Senki ne gondolja, hogy az eset egyedi. Sorozatban épülnek méregdrága lakások lakóparkokban, társasházakban kidolgozatlan engedélyezési tervek alapján, lelkiismeretlen, botcsinálta vállalkozók kontárkodásával, gyakorlatilag minden ellenőrzés nélkül. A tulajdonos boldogan költözik be az új lakásba. Eljön a tél, beindítja a fűtést és hamarosan hívatlanul megjelennek az újabb lakók, a penészgombák is.