ingatlanközvetítők, ingatlanközvetítés, eladó, kiadó, csere, befektetési egyéb jövedelemterm. befektetés, irodaházak, kemping, kereskedelmi létesítmények, logisztikai közp., raktárak, szálloda/vendéglátás,vendéglátás fejlesztési terület, ásványvíz kút, cégközpont kialakítására, gyógyfürdő, gyógyvíz, kereskedelmi és ipari beruházás. lakó/intézm./munkahely/vegyes,lakópark építésére, szálloda/vendéglátás, termálfürdő/termálkút, wellness centrum/szabadidőközpont, zöldmezős beruh. lakóprojekt Ipari ingatlan, acélipar, gépgyártás, ásványvíz palackozó, élelmiszeripar, építőipar, ipari egyéb, ipari gazdasági terület, telek, könnyűipar, műhely, raktár épület, raktár telek, raktár terület, raktárcsarnok, telephely, vegyipar, üzemcsarnok, üzemépület, irodaház - iroda, A kategóriás irodaház, B kategóriás irodaház, C kategóriás irodaház,  iroda és raktár terület, iroda lakóingatlanban, irodaház épület, irodaházon belüli iroda terület(ek), kereskedelmi, áruház, autószalon, bemutatóterem, benzinkút, borozó, söröző, büfé, kocsma, cukrászda, presszó, diszkont áruház, iroda helyiség, irodaház, panzió, motel  szálloda, szolgáltató, vendéglátó / étterem, üzlethelyiség, lakóingatlan, családi ház, építési telek, garázs, garzon (max.1,5 szobás), házrész, ikerház-fél, kastély, kúria, könnyűszerkezetes ház, lakás (önkormányzati), lakás lakóparkban,  lovasbirtok, munkás szállás, panel lakás, parasztház (régi építésű), pince (önálló építmény), sorház/láncház/társasház,  tanya,  tégla lakás,  tetőtéri lakás, villa épület, öröklakás,  mezőgazdasági, állattenyésztés, erdőgazdaság,  erdőterületek, gazdasági épület,  gyümölcsös, halgazdaság/halastó, kert, legelő, mezőgazdasági területek, nádas, rét, szántó, szőlő, vadgazdaság, ültetvény, zártkert, telkek-területek (OTÉK szerint) egyéb, vízgazdálkodási területek, falusias, gazdasági, hegyvidéki, kertvárosias, hegyvidéki, kertvárosias, nagytelkes, intenzív kertvárosias, intézményi területek, iparterületek, jelentős mértékű zavaró hatású ipari, jelentős zöldfelületű intézményi területek, jelentős zöldfelületű munkahelyi, jellemzően telepszerű, kereskedelmi, kertvárosias, kisvárosias, különleges területek, különleges városüzemeltetési területek, közlekedési területek, központi, lakóingatlanhoz, lakóparkhoz, laza kertvárosias, munkahelyi, nagyvárosias,  szabadidő/wellness centrum,  szolgáltató létesítmény céljára, településközpont, városias, városközponti területek, zöldterületek új építésű lakóingatlan,  családi ház, garázs, házrész, ikerház, sorház, új építésű lakás, önkormányzati lakás, öröklakás, üdülő:, apartman, camping, hétvégi ház, horgásztanya, ikernyaraló épület, nyaraló telek, szabadidő/wellness centrum, termálfürdő, üdülési jog, üdülő ingatlan/nyaraló épület, üdülőterületek, önálló üdülő épület(többlakásos), ingatlan állapota, épülő, új építésű, felújított, kifogástalan, közepes, elfogadható, felújítandó, állapotú fűtés jellege, gáz cirkó, gáz központi, konvektor, padlófűtés, távfűtés, olaj, vegyes kazán, elektromos, hagyományos, nincs fűtés, geotermikus fűtés, fan-coil rendszer, fatüzelés, cserépkályha,parkolas, ingatlanhoz tartozó parkolási lehetőség, garázs, dupla garázs, zárt parkoló, őrzött parkoló, udvari beállás, parkolóház, utcán, hirdetés, ingatlanközvetítő, ingatlanközvetítés, real estate, melléképület, pincével rendelkezik, ingatlan
 

 A  B  C  D  E  F  G  H  I  J  K  L  M  N  O  P  R  S  T  U  V  Z

   Adásvétel

Az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben a dolog átvételére, és vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerződés tekinthető érvényesnek, mely közjegyző vagy ügyvéd ellen jegyzett.




   Adatkezelés

A személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása




   Adatlap

Ingatlan, vagyoni értékű jog visszterhes átruházása esetén az eladó adatait (adóazonosító szám, természetes azonosító adatok) a 400 APEH adatlapon kell az adóhatósággal közölni. Az adatlapot az eladó köteles kitöltve és aláírva a vevőnek átadni. A vevő az adatlapot átruházásra irányuló szerződéssel együtt a földhivatalhoz benyújtja. Az APEH részére történő továbbítás a földhivatal kötelezettsége.




   Ajándékozás

Az ajándékozási szerződésben megajándékozott ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerződésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra előír. Célszerű utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az illeték mértékét befolyásolja.




   Akadálymentes

az az építmény, amely mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható




   Akadálymentesítés

Magába foglalja:

a) kommunikációs akadálymentesítés annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a szolgáltatás, rendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse;

b) építészeti akadálymentesítés annak a biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük




   Akarathiba a szerződéskötésnél

A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre a szerződés. Ha valamelyik fél akaratnyilvánítása nem a valóságosnak megfelelő vagy az általa szándékolttól eltérő eredményű, akkor akarathibáról van szó. Akarathiba lehet a tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés és szerződési akarat színlelése. Ilyen esetekben a szerződés érvénytelen




   Alagsor

olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá




   Alagsori helyiség, helyiségcsoport

amelynek a padlószintje bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.




   Alaki hibák szerződéskötésnél

A szerződésekre jogszabályban előírt formai követelmények (például írásbeliség, tanúk, ügyvédi ellenjegyzés, dátum, példányszám) figyelmen kívül hagyása.




   Alaki kötöttség

A jognyilatkozatok formájára irányuló előírás. (Például írásbeliség, sajátkezűség, eredeti okirati példányszám, tanúk.) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat általában érvénytelen




   Alanyi jog

Olyan jog, amely a jogalanyt létezése okán, minden további feltétel nélkül megilleti.




   Alapterület

épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe (nettó alapterület).




   Állagmegóvás (karbantartás)

meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka




   Állampolgárság

Valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, és nem utal a személy etnikai származására




   Állattartó építmény

állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági célú építmény




   Alperes

A polgári perben az a fél, aki ellen a kereseti kérelem irányul, aki ellen a pert a felperes megindította




   Alvállalkozó

A vállalkozási szerződés teljesítéséhez a vállalkozó által igénybe vett közreműködő. Az alvállalkozó tevékenységéért a megrendelő irányában a vállalkozó úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha a vállalkozó nem vehetett volna jogszerűen igénybe alvállalkozót, akkor viszont minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.




   Árkád

az építmény földszinti három oldalán nyitott, általában közhasználat céljára szolgáló területe




   Árkádos tornác

épületek fő- vagy oldalhomlokzatán levő oszlopos-pilléres árkádfolyosó




   Átalakítás

meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka




   Áthajtó

építményen átvezető, járműközlekedésre szolgáló tér




   Átjáró

építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér




   Átlagos belmagasság

a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m3/m2).




   Attika

a főpárkány feletti, a tetőt eltakaró tömör vagy áttört mellvédszerű fal




   Baldachin

hordozható védőtető vagy épitett, függesztett jellegű jelképes tetőzet




   Barterügylet

Csereügylet. Pénzmozgás nélkül - vagy részben anélkül - áruk, szolgáltatások, jogok és kötelezettségek (például adósságbarter) cseréje. Szintjeit tekintve a barterügyletek lehetnek:

1. államok közötti bilaterális árucsereforgalmi és klíringmegállapodások, illetve bartermegállapodások;

2. banki szintű bartermegállapodások;

3. cégek közötti csereügyletek




   Bazilikális elrendezés

három hajós térrendszerben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, és a fény a főhajó ablakain áramlik be




   Becsült műszaki érték

A fajlagos műszaki érték és a vizsgált ingatlan alapterületének szorzata, amelyhez még pozitív vagy negatív értelemben figyelembe lehet venni a mérleg szerinti, nyilvántartási értéket is.




   Becsült szabadpiaci forgalmi érték

A becsült fajlagos forgalmi érték és a hasznos alapterület szorzata, a mi szakmai hitvallásunk szerint pénzügyi tranzakciókban (pl. hitelfedezeti eljárásban) egy millió forintig 50 ezer forintos pontossággal, millió forint felett 100 ezer forintos pontossággal, ennél magasabb becsértéknél 500 ezer forintos pontossággal célszerű meghatározni.




   Befolyásszerzés gazdasági társaságban

Ha valaki egy részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban (ellenőrzött társaság), annak működése során jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez. Külön törvény a befolyásszerzést további feltételekhez kötheti. Jelentős befolyással rendelkezik a tag (részvényes), ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint huszonöt százalékával rendelkezik. Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes (uralkodó tag) ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több, mint ötven százalékával rendelkezik. Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint háromnegyed részével rendelkezik. A jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását az annak létrejöttét követő harminc napon belül a befolyással rendelkező köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak; a bejelentéssel egyidejűleg gondoskodik a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről.




   Bejegyzés alapjául szolgáló okirat

Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges okmány (szerződés, határozat, ítélet), amely az ingatlannal kapcsolatos adat, tény, körülmény változását, vagy a tulajdonossal és az ingatlan terheivel kapcsolatos változásokat bizonyítja.




   Béllet

kapu vagy ablak befelé szűkülő, egész vagy féloszlopokkal díszített kerete




   Belmagasság

a padlószint és a födém vakolt (burkolt) alsó síkja közötti függőleges távolság




   Belső fekvésű helyiség

homlokzati nyílászáró nélküli helyiség




   Belső kerítés

a telek területén álló, a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térbelileg elválasztó, lehatároló építmény




   Beszedési megbízás

A jogosult megbízza a pénzintézetet, hogy a kötelezettől a javára szóló fizetést a két bankszámla közötti forgalomban teljesítse. (inkasszó) Az azonnali beszedési megbízás közvetlen és feltétel nélküli teljesítési felhatalmazást jelent; érvényesítéséhez a kötelezett előzetes hozzájárulása szükséges




   Bevétel, elszámolható költségek

Bevételnek tekintendő minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez, így az eladási ár, a cserébe kapott dolog szokásos piaci értéke, valamint gazdasági társaságban való apportálás esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben meghatározott értéke. A cserét úgy kell tekinteni, mintha a felek külön-külön adásvételi szerződéseket kötöttek volna, hiszen csere esetén minden, az ügyletben szereplő ingatlan, önálló értékkel bír.
Egyenkénti adásvételek létrejötte.




   Bírósági végrehajtás

A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, az erről szóló törvény rendelkezései szerint alkalmazott állami kényszerrel kell végrehajtani




   Bírósági végrehajtó

A bírósági ítéletek végrehajtásának elrendelését a bíróság végzi, s ennek alapján a végrehajtás foganatosítását az önálló bírósági végrehajtó, vagy a megyei bírósági végrehajtó, vagy a végrehajtási ügyintéző teljesíti. Az önálló bírósági végrehajtó a megyei bíróság elnöke által meghatározott székhelyre és helyi bíróság mellé kinevezett, végrehajtói szakvizsgával rendelkező, a bíróságtól egyébként szervezetileg független (önálló) személy; feladata minden polgári és gazdasági jogi ítélet végrehajtása, amelyben a pernyertes fél ezt kéri, s a bíróság ennek alapján a végrehajtást elrendeli. A megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő; feladata az Államot megillető követelések (pénzbüntetés, pénzbírság, rendbírság, vagyonelkobzás, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny, bűnügyi zárlat) végrehajtása. A végrehajtási ügyintéző bírósági tisztviselőként az erre kijelölt bíró irányításával és felügyelete mellett - a bíró feladatkörében eljárva - kiállítja a végrehajtási lapot, valamint a közvetlen bírósági letiltásról szóló végzést. A végrehajtási ügyintéző hoz meg több - törvényben meghatározott - bírósági végzést a végrehajtási eljárás különböző szakaszaiban. (Például felfüggesztés, megszüntetés, korlátozás, díjmegállapítás.)




   Birtoklás joga

A tulajdonost megillető az a jog, hogy a tulajdonát képező dolgot magához veheti, magánál vagy hatalmában tarthatja




   Birtoklás jogalap nélkül

Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.




   Birtokos

Aki a dolog felett a fizikai hatalmat gyakorolja; akinél a dolog van, vagy aki a dolgot használatában tartja; akinek tényleges rendelkezése alatt áll gyakorlati értelemben a dolog.




   Birtokvédelem

Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelembe tartozik egyrészt az a jog, hogy a birtokos a birtoka elleni támadást önmaga (jogos önhatalommal) is elháríthatja; másrészt az a jog, hogy az önkormányzat jegyzőjétől kérheti birtokvédelmi határozat meghozatalát.




   Biztonsági felvonó

az épület füstmentes lépcsőházához vagy tűzgátló előteréhez, vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó




   Biztonságos használhatóság

biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag.




   Boltozat

íves metszetű térlefedő felületszerkezet, amelyben nyomóerő működik, fajtái: donga-, kereszt-, kolostor-, teknő- és süvegboltozatok, terheit és oldalnyomásást falakra, falszakaszokra, ívsoros pillérekre, esetleg oszlopokra adja át




   Boltöv, boltív

ívformában falazott, nyomott teherhordó elem, áthidalás, kiváltószerkezet, a boltszakaszokat elválasztó harántirányú pánt, heveder




   Borda nélküli boltozatok

a donga-, kereszt-, kolostor- és teknőboltozatokban borda nem szükséges, az egész felületet kell kizsaluzni




   Bordás boltozatok

a román és gótikus keresztboltozatoknál csa k a bordákat kellett alázsaluzni, a süvegek kézzel kiboltozhatók voltak




   Bordás hálóboltozatok

a gótikus kereszt- vagy többnyire dongaboltozat formát bordák tagolják kézzel kifalazható mezőkre, így csak a kőbordákaz kellett építés közben zsaluívekkel alátámasztani. Előfordul, hogy ezek a bordahálók csak utólag felhelyezett, applikált díszítések




   Borona fal

farökökből összerótt, a sarkokon összelapolt faszerkezet




   Bővítés

meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység




   Csarnoktemplom

azonos magasságú hajókból álló templom




   Csere

A csereszerződésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. A csereszerződés annyiban különbözik az adásvételtől, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként egyik vevő sem vételárat fizet, hanem a saját tulajdonjogának átruházását vállalja.




   Csillagboltozat

a bordás boltozatnak a későgótikában elterjedt dekoratív csillagmintát adó változata




   Csoportház (a sorház, láncház, átriumház gyűjtőmeghatározása)

építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy egy üdülőegységet) magába foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületelemek, egymáshoz kapcsolt beépítéssel csoportosan elhelyezett együttese




   Diadalív

1. a római diadalívekről átvett három nyílásos motívum,

2. a templomépítészetben a hajót a szentélytől elválasztó boltív




   Égéstermék-elvezető

a füstcsatorna és a kémény (beleértve a zárt kéményrendszereket is)




   Egyenesági felmenő

Szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők




   Egyenesági rokon

Azok a rokonok, akik közül egyik a másiktól származik. (Szülő, nagyszülő, dédszülő, illetve a gyermek, unoka, dédunoka.)




   Elidegenítési és terhelési tilalom

Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa.




   Ellenjegyzés

Az egyetértést vagy legalábbis a vétójog alkalmazásától való tartózkodást kifejező aláírás. Valamely jogi aktus érvényességéhez vagy meghatározott joghatás eléréséhez szükséges - szerződés esetében az ügyletben félként nem szereplő - személy egyetértését kifejező aláírás. Az alkotmányjogban a hatalmi súlyok és ellensúlyok eszközeként például a köztársasági elnök egyes döntéseinél a kormány tagjainak van ellenjegyzési joga (pl. bizonyos kinevezéseknél); a közigazgatási jogban a jegyzőnek van ellenjegyzési joga az önkormányzati kötelezettségvállalásoknál: például a szerződések e nélkül érvénytelenek); a polgári jogban az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez, a gazdasági jogban pedig a cégnyilvántartásba vételhez szükséges a szerződések szakszerűségi kontrollját biztosító ügyvédi ellenjegyzés




   Elő-lépcső

az építmény megközelítését szolgáló az épület körüli járda, illetve rendezett csatlakozó terepszint és az építmény első bejárati szintje közötti szabad lépcső




   Előkert

az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonal (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkerje(i) között fekvő része




   Előleg

Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.




   Emeletráépítés

meglévő építmény függőleges irányú bővítése egy vagy több emeleti szint létesítése érdekében




   Emeletszint

földszint feletti építményszint




   Engedményezés

A szerződés jogosultja a követelését másra átruházza, s ezzel az új jogosult (engedményes) a régi jogosult (engedményező) helyébe lép. Az engedményező a szerződés kötelezettjét értesíteni köteles, mert az engedményezés napjától a kötelezett az új jogosultnak teljesíthet érvényesen. Nem lehet engedményezni a kifejezetten személyhez kötött követeléseket, például a tartásra jogosultságot




   Engedményező

(polgári jog) Az engedményezési szerződésben az a fél, aki az engedményesre a jogosultságát átruházza




   Építési határvonal

a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak




   Építési hely (telek beépíthető része)

az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).




   Építési vonal

az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet kötelezően kell elhelyezni




   Építési övezet

a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás




   Építménymagasság („H”)

az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani




   Építményszint

az építmény minden olyan szintje, amely padlószinttel rendelkezik




   Erkély

az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér




   Erkölcsi avulás

Az ingatlan típusára, jellegére, a kivitelezés technológiájára vonatkozó olyan arányszám, amely az építési divat elvárásait tükrözi az eltelt idő függvényében, ami vonatkozhat a típusra, formára, de az anyagokra is. Mint negatív tényező hathat a műszaki értékre-, és szerepet játszhat a piaci forgalmi értékben egyaránt, azonban inkább ez utóbbinál célszerű figyelembe venni, hiszen a ?lefutott? típus, elavult technológia az esetleges későbbi értékesíthetőséget nehezítheti meg.




   Értékcsökkenés (vagy növekedés) összesen

A fenti értékbefolyásolók rögzítése és súlyozása alapján a mértéküket %-os arányban kell összegezni.




   Exedra

az ókori építészetben az apszissal, szentéllyel egyenértékű félkör alaprajzú fülke





   Fagyhatár (mértékadó)

a rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol még a talaj nem fagy át




   Fajlagos forgalmi érték

A műszaki paraméterekre alapozott, egységre (pl. egy négyzetméterre) vonatkozó megállapítás, amelyhez az erkölcsi avulás és a forgalmi viszonyok változásának ráhatása következtében kialakítható egy természetes számmal kifejezhető összeg.




   Fajlagos műszaki érték

Az újra előállítás fajlagos költsége, valamint és a műszaki állapot szerinti negatív hatások levonása után kialakult aktuális állapot minősítése, amely a fizikai hibákat, avultságot, az életkorhoz képest kisebb-nagyobb elhasználódást (vagy állapotjavítást) magában foglaló tényadat, százalékos arányban.




   Falpillér

(pilaszter) a falból különböző vastagságban kiemelkedő pillér




   Falsáv (lizéna):

a falpillérnél kisebb kiülésű, pillért utánzó vakolatsáv




   Felperes

A polgári perben az a fél, aki az alperes ellen a pert megindította




   Felújítás

meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység




   Felvonulási építmény

az építmény(ek) kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig fenntartható építmény




   Fenntartó

Az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és a törvényben meghatározottaknak megfelelően a szolgáltató intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja.




   Foglaló

Az adásvételi szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevő foglalót adhat. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik (a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a vevő a pénzösszeget foglalóként és nem előlegként adta). Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha a vevő hibájából hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkező esetben, ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, a vevő a foglaló kétszeresét követelheti vissza.)




   Fogyatékos személy

az a személy aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi képességeinek tartós korlátozottsága vagy egyéb súlyos egészségkárosodása miatt az építmények akadálymentes használat követelményeinek biztosítása nélkül akadályozott




   Folyosó

önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő




   Forgalmi viszonyok változásának hatása

Az értékbecslés szempontjából legfontosabb tényező, amely kifejezi, hogy az adott környéken, környezetben változtak-e az értékesítés feltételei? Meg kell vizsgálni, hogy a konkrét ingatlan-típusra vonatkozó keresleti-kínálati viszonyok hatása miképpen érződik a szabadpiacon, a vásárlóerő mennyiségében és minőségében milyen átalakulások, átrendeződések történtek, az értékesíthetőség esélyei hogyan valószínűsíthetők, Itt célszerű részletesen kitérni arra is, hogy maga az ingatlan milyen funkciót tölt be, milyen tevékenység folyik benne, ennek van-e piacai, a foglalkoztatás öncélú vagy haszonteremtől.




   Freskó, al fresco

friss, nedves mészvakolatra vízzel kevert porfestékkel készített falkép. Színei tartósabbak, mint a százaz vakolatra festésnél (secco), viszont a vakolat száradása miatt gyorsabb munkát igényel, ezért szakaszokban készül




   Függőkert

teraszosan kialakított, öntözési rendszerrel ellátott emeleti kert, illetve tetőkert




   Földszint

olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában és legfeljebb 0,70 m-rel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá




   Földszinti helyiség, helyiségcsoport

amelynek padlószintje sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá




   Galéria

helyiség légterének részleges - az alapterületének legfeljebb 75%-án és csak vízszintes szerkezettel történő - megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül




   Grisaille

fekete-szürke-fehérrel festett, dombormű illúzióját keltő festmény, hasonló színvilágú üvegfestmény, üvegablak





   Gyámkő (konzol)

a falba beépített, annak síkja elé kiugró változatos kialakítású alátámasztó elem




   Gyilokjáró

a várak védőfalainak tetején húzódó, lőrésekkel tagolt folyosó, amelynak védelmében lehetett támadni a várat ostromlókat




   Hagyaték

A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösökre száll át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót megillető, pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok és kötelezettségek.




   Hagymasisak

hagyma alakú, alul kidomborodó, felül kihegyesedő toronytető




   Hajó

főként hosszanti elrendezésű templomoknak a hívek befogadására szánt tere. Többhajós épületeknél a hajók terét árkádsorok, oszlop- vagy pillér-gerendás rendszer kapcsolja össze (főhajó, oldalhajó vagy mellékhajó). A hossztengelyre merőleges kereszthajó többnyire ívekkel kapcsolódik a hosszhajókhoz




   Hálóboltozat

a bordás boltozatok egyik későgótikus típusa. A sűrűn elhelyezkedő bordák számos metszéspontjukkal egyenletes hálós rajzot adnak. Főleg hosszanti terek lefedésére alkalmazták




   Halszálka boltozat

halszálkamintás falazással rakott boltozat, melyet a rómaiak különösen kedveltek. Az építőelemek (leggyakrabban tégla) kalászhoz vagy halgerinchez hasonló falazása




   Használat joga

A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog.




   Hasznos alapterület

Amely magában foglalja az összes helyiségek tételes és pontos felsorolását, a belső tereket határoló falak között mért távolsági értékek alapján számított négyzetmétert.




   Hasznos alapterület

az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)




   Haszonélvezet

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti.




   Haszonélvezeti, használati érték

Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese. A vagyoni értékű jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egy huszad részét kell tekinteni. A meghatározott időre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.




   Hátsókert

az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonal (hátsókerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része




   Héjazat

az épület tetőzetének vagy boltozatának lefedésére, csapadék elleni védelmére szolgáló burkolat




   Héjszerkezet

egyszer vagy kétszer görbült felületekből kialakított térbeli tartószerkezet, melynek vastagsága egyéb méreteihez képest igen kicsi




   Helyiség

a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér




   Helyreállítás (újjáépítés)

építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett




   Heveder, hevederív

a boltozat hosszanti tengelyére merőlegesen elhelyezkedő a boltozatot erősítő ívhomlokzat: az építménynek a terepcsatlakozása felett látható része




   Homlokzat

az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része




   Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség

amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el




   Ikerház

két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja




   Illeték

Az ügyfél által az állami költségvetésnek fizetendő pénzösszeg, amely valamilyen vagyonmozgással (öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházások), vagy állami és önkormányzati tevékenységgel (közhiteles telekkönyvi nyilvántartás, bírósági eljárás, hagyatéki eljárás, közigazgatási engedélyezés) áll összefüggésben




   Illetékmentesség

A törvény meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek mentesek az illetékfizetési kötelezettség alól (ez a tárgyi illetékmentesség), s azokat a jogalanyokat, amelyeknek nem kell illetéket fizetni. (Ez az alanyi illetékmentesség.)




   Ingatlan

Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyről a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetők át. Az ingatlanok kapcsán a PTK. a földről, telekről és az épületről, beszél.




   Ingó dolgok

Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyről a másikra áthelyezhetők




   Intarziátor

a faberakásokat készítő asztalos, mesterember





   Ívmező

íves záródású nyílásoknál az ívet és a vállpontjait (ahonnan az íves rész indul) közrezáró terület




   Ívsoros párkány

félkörívek sorából álló díszítőszalag közvetlenül a párkány alatt




   Jelzálogjog

A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.




   Jogutód

A jogalany megszűnése vagy átalakulása esetén a jogok és kötelezettségek szempontjából az új állapot jogosultja, illetve kötelezettje. Tágabb értelemben egy konkrét jogviszony alanyának bármely okból bekövetkező változása esetén az új jogosult vagy kötelezett.




   Káptalanterem

kolostorokban, székesegyházi- és társaskáptalanokban a szerzetesek vagy a papság gyűlésterme, a közösség ügyeinek intézésére szolgál




   Kazamata

 a várfalak vastagságában ill. a bástyák belsejében a föld alatt kiépített boltozott védelmi helyiség.




   Kerengő

a kolostor belső udvarát körülvevő árkádos folyosó




   Keresztboltozat

eredetileg két dongaboltozat áthatásából keletkező boltozat, sokféle altípusa van: pl. csúcsíves, bordás, stb.




   Kerítés

a telek területét a közterülettől, illetve a szomszédos telkek területétől térbelileg elválasztó, lehatároló építmény




   Kerti építmény

az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő].




   Készfizető kezesség

A kezességnek az a fajtája, amikor a kezes az eredeti kötelezettel egy sorban felel, s nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől hajtsa be.




   Kezesség

A kezes azt vállalja, hogy amennyiben az a személy, akiért kezességet vállalt, nem teljesíti szerződéses kötelezettségét, helyette ő maga fog helytállni. A kezes (hacsak nem készfizető kezességet vállalt) mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a követelés az eredeti kötelezettől vagy a sorban őt megelőző más kezesektől behajtható




   Kézműipari építmény

olyan ipari vagy üzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket




   Kiszabás

Az illetékekről szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelőleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket). Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelőleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli. Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására.




   Korszerűsítés

meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka




   Kosárív

három vagy több különbözőközéppontú és sugarú körívdarabból szerkesztett lapos ív




   Kupola

félkör- esetleg ellipszis alaprajzú félgömb, vagy abból származtatott alakú boltozott szerkezet, amelyben felületi irányú és gyűrűs nyomóerők, illetve alsó részein gyűrűs húzóerők lépnek fel. Az utóbbiakat a szerkezet vastagításával, leterhelésével küszöbölték ki.




   Kváder

hasáb alakúra faragott szabályos építőkő, amelynek felülete a homlokzat síkján látható marad




   Kváderezés

 vakolt homlokzaton a kváderkő falazat utánzása, csak vízszintes, vagy hálós fúgával, mélyítéssel




   Környezetterhelési határérték

jogszabályban a területfelhasználási egységre a terület rendeltetésszerű használhatósága érdekében meghatározott levegő- (por, fűst, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett felső határértéke




   Környező terepszint

a telekhez csatlakozó szomszédos telkek rendezett terepszintje




   Köteles rész

A Köteles rész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta




   Köteles részre jogosultak

Köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő köteles része a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, köteles-részül őt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg.




   Középfolyosó

olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják




   Középmagas építmény

amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30,0 m között van




   Közhasználatú építmény

az Étv. 2. §-ban meghatározott építmény




   Közkert

egy meghatározott fő funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat




   Közműpótló

a vezetékes közműellátást helyettesítő műtárgy (pl. kút, szennyvíztároló, aggregátor).




   Közokirat

a bíróság, közjegyző vagy más hatóság által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított okirat. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Az okirati fajták /egyszerű magánokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, közokirat/ közül csak a közokirat az, amely feltétlenül és teljes mértékben bizonyíték a benne foglaltakra




   Közpark

több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is 80 m-nél nagyobb, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat




   Köztárgy

közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló közcélú műtárgy (pl. művészeti, kegyeleti alkotás, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor)




   Közvetett természetes megvilágítás

közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történő megvilágítás




   Közvetlen természetes megvilágítás

közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történő megvilágítás




   Közvetlen természetes szellőzés

közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere




   Lábazat

homlokzatok, oszlopok és pillérek terepcsatlakozáshoz, felfekvéshez kialakított része




   Lakástulajdon

Lakástulajdonnak minősül:

  1. lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel
  2. az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten található lakóház, a hozzá tartozó kivett területtel együtt.

Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Nem minősül lakástulajdonnak:

  1. a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá
  2. az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak



   Laterna

ablakokkal megnyitott tornyocska a kupolák tetején, ezen áramlik be a fény




   Légakna

közel azonos légszennyezettségű mellékhelyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér




   Légszennyezés

Egészségre ártalmas, vagy egyébként veszélyes anyagok által szennyezett mindenfajta levegő, azok halmazállapotától függetlenül




   Légszennyezettség (immisszió)

A levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését.




   Légudvar

helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér




   Lépcsőkar szabad szélessége

a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság




   Loggia

az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel, a homlokzat síkjára eső oldala felől pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér




   Magánszemély

Nem jogi személy. Ilyen a természetes személy, valamint a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülései és vagyonközösségei. (Például nyilvántartásba nem vett egyesület, polgári jogi társaság, közkereseti társaság és betéti társaság, építőközösség, társasházközösség.) A magánszemélyek személyegyesüléssel (például társadalmi szervezetet) és vagyonegyesüléssel (például alapítvány, gazdasági társaság) hozhatnak létre jogi személyeket.




   Magasépítmény

amelyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja




   Magastető

olyan tető, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tetőteret képez




   Manzárdtető

(fr. Mansart nevéből) egy meredekebb, s felette egy laposabb hajlású síkkal létrehozott tető.




   Megbízási szerződés

A megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításainak és érdekeinek megfelelően ellátni, a megbízó pedig a díjat megfizetni




   Melléképítmény

az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges építmény

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

g) állat ól, állatkifutó,

h) trágyatároló, komposztáló,

i) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop




   Mértékegységek

1 m2

0,2780 négyszögöl

1 négyszögöl

3,5966 m2

1 ár (a)

100 m2

1 hektár (ha)

10.000 m2

1 hektár

1,738 katasztrális hold (kh)

1 kataszteri hold

1.600 négyszögöl

1 kataszteri hold

0,5754 hektár

1 kataszteri hold

5.754,64 m2

1 magyar hold

1.200 négyszögöl

1 magyar hold

0, 4316 hektár




   Mezőgazdasági birtoktest

egy mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó, attól - a közigazgatási egységtől függetlenül - legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége




   Műszaki avultság

A teljesen kész, az új, vagy a számított újra előállítási értékéhez képest %-os arányban határozza meg azokat a körülményeket, amelyek miatt szükséges csökkentést alkalmazni, a teljeset 100 %-osnak számítva




   Nyeregtető

két általában azonos hajlásszögű tetősíkból álló felül egymással gerincben összemetsződő tető




   Olaszbástya

nagy kiterjedésű, a várfallal megegyező magasságú, annak vonalából az ötszög négy oldalával kiszögellő, a falszakaszok tűz alatt tartására szolgáló védőmű




   Oldalkert

az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része




   Opus caementicium (lat.)

öntött fal, mely kőből, kavicsokból (adalékanyagból) és kötőanyagból (cementből, a rómaiak idején őrölt traszból, puzzolánból, santorin földből) áll össze. Ritkábban égetett mésszel a falban oltott és kötött kisebb-nagyobb kövekből áll.




   Ornamentika

díszítés, az épület egyes részeinek felületeit díszítő elemek




   Oromfal

a magastetővel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a tetőszerkezet végeit lezárja




   Oszlopfő

(fejezet) az oszlop felső, általában faragott korornázó része. Terhet közvetít a gerendázatról a kisebb kersztmetszetű oszloptörzsre, ezért alakja lefele keskenyedő, és négyszögből kör alaprajzba vezet át.




   Önálló parkolóterület

nem közlekedési területbe tartozó egy helyrajzi számon nyilvántartott telken kialakított járműtároló terület




   Önálló rendeltetési egység

meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport amelynek a szabadból vagy az épületen belül közlekedőből nyíló önálló bejárata van




   Öröklés

Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a felmenői örökölnek. Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélő házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó(k) öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megillető haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszűnik!) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérően lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni.




   Övezet

a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás




   Padlószint

födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) padlóburkolattal ellátott vízszintes járófelülete.




   Patics fal

függőlegesen vezetett ágakból és gallyakból szőtt falszerkezet, amelyet sárral vakoltak




   Pinceszint

olyan építményszint amelynek padlószintje az építmény szintterülete több mint 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá




   Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport

amelynek padlószintje több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá




   Puttó

faragott, öntött gyermekangyal ábrázolás




   Rehabilitáció

elavult, de értéket képviselő településrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése




   Rekonstrukció

zömében avult településrész olyan korszerűsítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelő állapot elérése érdekében




   Rendeltetés

az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják




   Rendeltetés-módosítás

az építmény használati céljának az olyan megváltoztatása, amely általában változást eredményez az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében, a megelőző használathoz képest




   Részleges akadálymentesítés

ha a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történő átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez előírt méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lévő közszolgáltatások így is hozzáférhetők mindenki számára




   Revitalizáció

a különösen értékes, elsősorban számos műemléki értékkel rendelkező, elavult, élettelen településrész „újraélesztése”, a történeti érték megtartásával, minimális kiegészítő, nagyrészt helyreállító beavatkozással




   Rizalit

 kiugrás, az épület homlokzatsíkjából - rendszerint a teljes épület magasságában - kiemelkedő tömegrész, tagolás. A homlokzaton való elhelyezkedése szerint beszélünk közép- és sarokrizalitról




   Sátortető:

négy - vagy sokoldalú gúla alakú tető




   Síkfödém

a teret lezáró vízszintes, felül járóburkolattal ellátott födém, amely két egymás fölötti teret választ el, vagy teret fed le ( zárófödém). Hagyományoa anyaga fa gerendasor, illetve fiók- és mestergerenda, és egy vagy többrétegű deszkázat. Korszerű formái helyszíni vagy előregyártott vasbetonból, esetleg kerámiabetétekel, vagy magas házakban acélszerkezettel, tégla, beton, kerámia és különböző hő- és hangszigetelő anyagok felhasználásával készülnek. Az utóbbi esetben gyakran különválk a terheket és a járófelületet hordó szerkezet, és aza alája függesztett, teret záró álmennyezet, helyet adva a szellőztető, világítási és egyéb berendezéseknek




   Stukkó

belső felületek díszítésére szolgáló speciális keverékű gipszvakolat, gipszplasztika




   Szabad belmagasság

előírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható




   Szabad keresztmetszet, szabad méret

amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be




   Szabad lépcső

csapadéktól nem vagy csak részben védett, oldalról legfeljebb korláttal lehatárolt lépcső




   Szabályozási vonal

a közterületet és az egyéb nem közterületet elválasztó vonal




   Széljegy

A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.




   Szennyvízszikkasztó műtárgy

szakszerű talaj-abszorpciós csatornapótló létesítmény (oldóakna és drénezett talajszűrő).




   Szintkülönbség

födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) felső síkja közötti függőleges távolság




   Szintmagasság

az építmény főbejárata - bejárati előlépcsője - előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság




   Szintterület

az építményszint (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét




   Szintterület-sűrűség

a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma




   Szolgalom

Jogosultság arra, hogy másnak a dolgát használják (aktív szolgalom). Azt is jelenti, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni bizonyos őt megillető jogok gyakorlásától (passzív szolgalom). Két szolgalomtípus van: egyik a személyes szolgalom, amely név szerint meghatározott személy javára szól (ilyen például a haszonélvezeti jog), másik a telki szolgalom, amelynek jogosultja mindig egy telek, a "szolgáló telek" mindenkori birtokosa. (A telki szolgalom leggyakoribb fajtái az útszolgalom, átjárás szolgalma, vízvétel szolgalma, pinceszolgalom, épület megtámasztásának szolgalma, közműszolgalom, vezetékszolgalom.)




   Szomszédjog

A szomszédos telek, épület tulajdonosának jogai az épület földtámaszával, az áthajló ágak gyümölcsével, a telken való átjárással, a kerítéssel, a határvonalon álló gyümölccsel és terméssel kapcsolatos szabályok. A törvény és a települési önkormányzat rendelete határozhat meg szomszédjogi szabályokat.




   Tablinum

a római lakóházakban a bejárattal szemközti helyiség, a családfő szobája, lakomaterem, ebédlő




   Támpillér

a boltozatok, boltívek oldalnyomását felvevő, a falat megerősítő, a fal síkjából kiugró függőleges faltömeg




   Tárgyi eszközök

A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.




   Telek beépített területe

a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:

a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés,

b) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,

c) az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető - az építmény tömegétől kiálló részeinek - az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét




   Telek legnagyobb beépítettsége

a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke




   Telek zöldfelülete

a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg




   Telepengedély

Jogszabályban meghatározott ipari, szolgáltató tevékenységeket, valamint a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok és készítmények raktározására irányuló tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben, mint önálló rendeltetési egységben csak telepengedély alapján lehet megkezdeni, vagy folytatni. A telepengedélyt a tevékenység folytatója kérelmezi a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjétől.




   Telki szolgalom

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni




   Terasz

a loggia és az erkély kivételével - helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, padlóburkolattal ellátott külső tartózkodótér




   Terepcsatlakozás

az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala




   Terepszint alatti építmény

olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is - a bejárat felőli oldal kivételével - legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, és legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs)




   Tervezési program

a tervező és az építtető által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-műszaki tervezés tárgyát képező építési tevékenységgel kapcsolatos alapvető megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervezői álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza




   Területfelhasználási egység

a település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet




   Tetőfelépítmény

a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével (pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata)




   Tetőtér

az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér [a beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek].




   Tetőtér-beépítés

tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása




   Timpanon (gör.)

a kislejtésű (déli jellegű) nyeregtetős épületek egyenlő oldalú háromszög alakú, párkánnyal keretelt orommezője, vagy ablak- és ajtónyílások feletti hasonló alakú keretelés




   Traktus

két szerkezeti rendszer, többnyire fal közötti helyiségsor




   Tulajdonjog fenntartása

Az eladó az adásvételi szerződés megkötésekor tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. (Ha az átadás/birtokba adás nem vezet a tulajdonjog megszerzéséhez, akkor az eladó tulajdonjogának fenntartásáról beszélünk.) A vételárhátralék megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni.




   Tűzfal

az építménynek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan függőleges térelhatároló falszerkezete, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik




   Többszintes épület

amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m.




   Többszintes növényállomány

a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet




   Tömegtartózkodásra szolgáló építmény

amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható




   Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség

egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség




   Tömör kerítés

olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott




   Újra előállítási költség

Az egységnyi-, vagy a teljes területre vonatkoztatott olyan ár, amely alapján feltételezzük, hogy a vizsgált ingatlant ugyanazokból (vagy hasonló) anyagokból, azonos technológiával, építési móddal, milyen összegért lehetne megépíteni, megvalósítani. Ez szintén fontos eleme az össz-becsértéknek, meghatározása azért is elkerülhetetlen, mert vannak olyan ingatlantípusok, amelyek ennek számítása nélkül korrektül nem is minősíthetők.




   Ügyvédi ellenjegyzés

Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. Ügyvédi ellenjegyzést követel meg a törvény például a gazdasági társaságok társasági szerződései, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést megalapozó okiratok esetében. (Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzés.)




   Vagyoni értékű jog

Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok. ( tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati jog).




   Vegyes rendeltetésű épület

amelyben két vagy több egymástól eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egység van vagy létesül.

A II. fejezetben használt rendeltetés megnevezések alatt a TEÁOR szerinti alágazatokat kell érteni




   Vételi jog

A tulajdonos által legfeljebb 5 évre engedett jogosultság, amelynek alapján a másik fél a dolgot egyoldalú jognyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogot (opciót) írásba kell foglalni úgy, hogy az tartalmazza a dolog és a vételár meghatározását. A határozatlan időre engedett vételi jog 6 hónap elteltével megszűnik. (Tipikus gyakorlati példa a vételi jogra az állam tulajdonából átruházott önkormányzati bérlakásokra a törvény által biztosított vételi jog.)




   Vimperga

egyenlő szárú háromszög alakú, meredek (északi jellegű) oromzat ajtó- vagy ablaknyílások fölött.




   Vis major

Előre nem látható és el nem hárítható külső erőhatás, amely kizárja a károkozásért polgári jogi felelősség érvényesítését (például földrengés, villámcsapás).




   Zárókő

a boltozásnál legfelül, utolsóként elhelyezett általában díszített és kőfaragójeggyel ellátott kő. Ennek behelyezésével válik zárt szerkezetté, s így állékonnyá a boltozat




   Zsindely

1-2 cm vastag ék keresztmetszetű fából hasított vagy fűrészelt tetőfedő elem










  

























Eladó lakások