A kormány két-három hét múlva dönthet a jövő évi adóváltozásokról - a pénzügyi tárca már megküldte egyeztetésre javaslatát. Az Index internetes portálon tegnap megjelent javaslat több új elemet tartalmaz, és jobbára teljesíti a koalíciós megállapodás nyári módosításakor tett legfőbb ígéreteket is. A terv persze nem tekinthető véglegesnek: a kormányzati egyeztetés után és alatt a szocialista és a szabad demokrata frakcióval is meg kell állapodni, de a parlamenti vita ideje alatt is változhat a koncepció. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban vélhető, hogy csak néhány részlet maradt már tisztázatlan - igaz, adótörvények esetén az apróságoknak is nagy jelentőségük lehet.

A javaslat összességében vélhetően nem csökkent az adóterhelésen. Az adótábla valorizációjának (a sávhatárok inflációval történő emelésének) elmaradása, a kisadók helyébe lépő új járulék valószínűleg több állami bevételt eredményez, mint amennyit a megadott néhány új kedvezmény ott hagy.

A Pénzügyminisztérium (PM) nem kívánt hivatalosan nyilatkozni a kiszivárgott anyagról, eddig a konvergencia-program számaira hivatkoztak, amely 2008-ra az adó- és járulékbevételek GDP-arányos csökkentését jósolja (az idei 38,1 százalékról 37,8 százalékra). Kérdés, ez tényleg így lesz-e.

Kedvezmények az átlagnak

A jövő évi adócsomag mindenesetre a lakosság számára három kedvező elemet tartalmaz. Közülük a legfontosabb az adójóváírás - korábban beígért - átalakítása. Az adótábla változatlan marad, ami elvben a terhelés növelését jelenti - az infláció kompenzációjaként növekvő bérekből így több adót kell majd fizetni -, ám a relatív tehernövekedés csak a havi 230 ezer forintnál többet keresőknél jelenik meg - az átlagos jövedelem környékén keresők jobban járnak az adójóváírás átalakításával. A változással egységesítik a most kétfokozatú adójóváírást - 18 százalékot, maximum havi 11 340 forintot lehet majd levonni a tervek szerint a bérjövedelem adójából 1,25 millió forint éves (105 ezer forint havi) jövedelemig. E felett fokozatosan csökken a havonta levonható öszszeg, és évi 2,76 (havi 230 ezer) forint jövedelem felett teljesen megszűnik. A bér havi 63 ezer forint jövedelemig adómentes marad, de a jóváírás megváltoztatása egyértelműen az ennél magasabb, átlag körüli keresetűeknek kedvez.

A pénzügyi tárca korábbi tájékoztatása szerint a változással 300 ezer ember járhat jobban: a havonta 145 és 200 ezer forint közötti bért keresők nettója 2,3-4,6 százalékkal lehet nagyobb az intézkedés nyomán. (De havi 85 ezer és 230 ezer forint között valamennyivel azért mindenki többet kap majd az intézkedés nyomán.) Oszkó Péter, a Deloitte adótanácsadó cég vezetője szerint mindebben az is tükröződik: a jogalkotó úgy gondolja, hogy az, aki a minimálisnál többet keres, valóban a reális jövedelmét vallja be.

A másik kedvező változás, hogy jövőre a befektetési jegyeknél is csak a nettó haszon után kell adózni, ugyanúgy, mint a részvényeknél. Eddig a befektetési jegyen keletkezett nyereség mindenképpen adóköteles volt - akkor is, ha egy másik befektetési alapon éppen vesztett a magánszemély. Most - ahogy ez a tőzsdei részvények esetében működik - csak a nettó, a veszteségekkel csökkentett profit lesz az adó alapja. (Más kérdés: egyéb, a tőzsde által kért kedvezményeket nem tartalmaz az adócsomag).

Ingó ingatlanadózás

A harmadik kedvező változás az ingatlanok adózását érinti - érdemes lehet várni a lakáseladással, mert az ebből származó, az adó alapját képező jövedelem számítása módosul. A lakás eladásából származó bevételből a jövőben is le lehet vonni bizonyos százalékot aszerint, hogy mennyi ideje volt az eladó tulajdonában az ingatlan. Ám eddig legalább 15 éves tulajdoni idő kellett ahhoz, hogy a bevétel 100 százaléka mentesüljön az adó megfizetése alól. Most ez öt évre változik, vagyis: aki öt éven át birtokol egy lakást, adófizetési kötelem nélkül eladhatja 2008-tól. Más kérdés: egyéb ingatlanoknál (telek, üdülő, garázs) marad a 15 éves adófizetési kötelem. Ráadásként jövőre már nem lesz kedvezményként visszaigényelhető az adó, ha valaki egy éven túl másik ingatlant vásárolt. Adóéven belüli újabb ingatlanvásárlásnál eddig és ezután is csökkenteni lehetett az adóalapot az új lakás értékével, adóéven túli vétel esetén pedig kedvezményként vissza lehetett kérni a már befizetett adót. Jövőre ez utóbbira három évig lesz lehetőség - pontosabban: három éven belül nem keletkezne adófizetési kötelezettség. László Csaba, volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere azt mondja: a változással a kormány segíti a lakásmobilitást, ugyanakkor a hír megbolygathatja az ingatlanpiacot. Lesznek, akik kivárnak az eladással, mások éppen sürgetik majd, aszerint, hogy az idei, vagy a jövőre életbe lépő szabályok kedvezőbbek számukra.

A pénzügyi tárca - ha már foglalkozik az ingatlanokkal - természetesen ismét megpróbálja bevezetni az értékalapú ingatlanadózást. A rendszer 2009-től lépne életbe, de - mint ahogy azt a szocialisták kívánták korábban - mindez nem igazán nevezhető általános és új ingatlanadónak. A terv szerint - a luxusadónál megszokott besorolási rendben - az önkormányzatok az érték alapján is kivethetik a telek- és építményadót. A maximálisan alkalmazható mérték a számított adóalap 0,5 százaléka (mint korábban megírtuk: az adóalap és a valós érték között jelentős eltérések lehetnek). A módosítással így lesz is értékalapú ingatlanadó, meg nem is: tulajdonképpen születik róla törvény 2008-ban, az önkormányzatok alkalmazhatják 2009-től, ha akarják - kérdés, fogják-e. Eddig mindenesetre négy település teszi ezt - igaz, sok helyütt más típusú, ingatlanokra kivetett adó van érvényben. Így például éppen Pokorni Zoltán (Fidesz) polgármesterré választása után vezetett be a budapesti XII. kerület kommunális adót az idén, amely a 80 négyzetméter feletti lakásokra évi 13 900 forint (az alkalmazható maximális érték inflációval valorizáltan). Kérdés, hány önkormányzat tér át az értékalapú ingatlanadóra, ha lehetősége lesz rá.

Kérdés az is: lesz-e, illetve milyen formában lesz kiterjesztett luxusadó. A 100 milliós értékhatár nem változik, ez már biztos - az ennek megfelezéséről szóló tervet láthatóan elvetették az MSZP-frakció nyomására. Ennek kompenzálására azonban a pénzügyi tárca kitalálta: emelik az adót. Az egyik, egyeztetésre megküldött javaslat szerint a félszázalékos adót jövőre már az 50 milliót meghaladó érték után kellett volna leróniuk a százmillió forintnál többre értékelt ingatlanok tulajdonosainak (eddig százmilliót meghaladó rész után kellett). Mindez azt jelentette volna: minden luxusingatlan adóját évi 250 ezer forinttal emelik. Ez ma mintegy 3-4 ezer magánszemélyt érinthetne országosan (így az intézkedésből származó bevétel se éri el az egymilliárd forintot). Csakhogy: a rendelkezést gyorsan ki is húzták - egy módosító lappal - a csomagból. Állítólag ez sajtóhiba volt. Így ma luxusadó változásában csak az a biztos: az adót nem csak a magánszemélyektől szedik majd: 2008-tól a vállalkozásokra is kivetnék ezt a terhet. Így nem lehetne a luxusadó megfizetése elől elmenekülni azzal, hogy a cégbe apportálják a luxusvillát.

Átláthatatlan tehernövelés

A vállalkozások egyébként sem lesznek nagy nyertesei a jövő évi adóváltozásoknak - bár a hivatalos kormányzati álláspont szerint dehogynem. A Pénzügyminisztérium szerint ugyanis egyszerűsödik az adózás - számos kis adót megszüntetnek, helyükbe pedig egyetlen nagy közös járulékot tesznek. A terv szerint összevonják a munkaadói járulékot, valamint a rehabilitációs, a szakképzési és az innovációs hozzájárulást egyetlen nagy, a bruttó bér 5,5 százalékát kitevő járulékba. A várható bevétel ebből 350 milliárd forint - csakhogy az eddigi négy címen nem fizettek volna be ennyit a vállalkozások (legfeljebb 300 milliárdot). Az 50 milliárdos emelés magyarázata, hogy így átláthatóbb lesz a rendszer: az innovációs és a szakképzési hozzájárulás alól ugyanis eddig ki lehetett bújni: ha valaki saját maga költött kutatás-fejlesztésre, illetőleg képzésre, ezt leírhatta az adóból. Ez visszaélésre adott alkalmat (lehetett ilyen számlát venni) - amellett, hogy több, képzésre vagy kutatásra tényleg költő cég persze joggal nem fizetett ilyen hozzájárulást. Jövőre nekik támogatást nyújtanak ezen tevékenységhez - állítólag így adják majd vissza azt, amit az új szabályokkal elvesztenének. Ráadásul más kis adók is megszűnnének: így a kulturális, a földvédelmi, az erdőfenntartási járulékok vagy a vadvédelmi, a halászatfejlesztési és a tenyésztési hozzájárulások is. Ezek közül azonban csak a kulturális járulék az, amely érdemi bevételt hoz (8,5 milliárdot az idén a terv szerint) - a többi összességében sem termel ennyit. Igaz: az adóbevétel akkor is növekedik az új egységes alapú bérjárulékkal, ha a többi kis adó megszüntetését is belevesszük a kalapba.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint azok a kisvállalkozások, amelyek eddig nem fizettek innovációs vagy kulturális hozzájárulást, mindenképpen tehernövelést könyvelhetnek majd el. Ráadásul - mondja - számos más kis adó megmarad, mint például a környezetterhelési díj vagy a vállalkozói járulék. A félhivatalos válasz erre az, hogy tényleg lehet ez tehernövelés a kisvállalkozásoknak, de azért lesz kedvezmény is: a nyereség felét fejlesztési tartalék címén eltehetik majd, és így ez után nem kell nyereségadót fizetniük. (A kedvezmény tényleg csak a kisebb cégeknek jó: 500 millió az értékhatár. A növelés pedig az, hogy eddig csak a profit negyede volt félretehető ilyen címen). És ezenkívül ott van az internethasználat egyéni vállalkozóknak adott kedvezményének növelése: eddig legfeljebb 60 ezer forintot lehetett leírni ilyen címen, 2008-tól a teljes internetköltség 50 százaléka elszámolható, korlátozás nélkül.

Ráadásként - mondják - az egyszerűsítések (elektronikus adózás kiterjesztése, egységesen befizethető tb-járulékok) mellett ott az áfatörvény változtatása is, ami igazán kedvező lesz a cégeknek. Csökken például a visszaigénylési határ (eddig négymillió forint nettó árbevételű cégek igényelhettek vissza csak áfát, most ez kisebb lesz). És megjelenik még a csoporton belüli elszámolás lehetősége is az áfában - igaz, ez leginkább a multiknak jó. Ráadásul - mint a szakértők mondják - az sem igazán kedvező, hogy újraírják az áfatörvényt. Mert hát ugyan az új szabályok jobban összecsengenek majd az uniós joggal, csakhogy a vállalkozásoknak új törvényt kell megtanulniuk, új fogalmakkal kell megismerkedniük, esetleg a könyvelési szoftvereiket erre átállítaniuk.

Az pedig csak hab a tortán, hogy jövőre - természetesen - újra emelkedik a cigaretták jövedéki adója. Ez azonban kényszer is: a forintban meghatározott tételek emelése - az inflációval párhuzamosan - kötelező, főként azért, mert el is kell érjük az unióban megkövetelt minimális adószintet.

A megszűnő nagyobb járulékok bevételei (milliárd Ft)

Megszűnő nagyobb

tételek összesen154,1174,6207,8236,1259,6270,0

Forrás: http://www.nol.hu/cikk/463091/?wa=hk07