ingatlan

Az iparűzési adó 2. rész

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség


 Ingatlan ajánlatok
Eladó - Lakóingatlan - családi házBaranya - Pécs
Eladó Lakóingatlan - családi ház

Eladó Pécs diósi részén egy lakhatási vagy üzleti célra is alkalmas, 120 m2-es, 3,5 szobás, e...

Eladó - Lakóingatlan - családi házKomárom-Esztergom - Esztergom
Eladó Lakóingatlan - családi ház

Üzlethelyiség és tetõtéri lakás eladó Esztergom központjában Az üzlethelyiség földszinti, ös...

A helyi iparűzési adó tekintetében adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység, iparűzési tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenységnek minősül a vállalkozó által végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenység.
A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség

Az adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.
Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.
Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.
Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó - esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni.
Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. Amennyiben az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a helyi adóról szóló törvény. 39. paragrafusának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.
A törvény a foglalkoztatás bővítését irányozza elő azzal az iparűzési adóalap-mentességgel, mely a vállalkozó által foglalkoztatott éves átlagos statisztikai állományi létszám emeléséhez kapcsolódik. A törvény értelmében a vállalkozó az általa foglalkoztatottak éves átlagos létszámának növekedése esetén - minden fő többlet foglalkoztatott után - a vállalkozási szintű "törvényi" adóalapból adóalap-mentességre jogosult. Az adóalap-mentességet valamennyi vállalkozás igénybe veheti, amely létszámbővítést hajt végre. A mentesség alapja tehát a foglalkoztatottak létszámának növekedése, függetlenül annak forrásától. Az új - jogelőd nélkül létrejövő - vállalkozás esetén a kezdő évben - értelemszerűen - az általa foglalkoztatott létszám után jár az adóalap-mentesség, átalakulással létrejövő vállalkozás esetében pedig a jogelőd vállalkozó statisztikai létszáma tekinthető kiindulópontnak. Annak megelőzése érdekében, hogy e kedvezményt a vállalkozó spekulatív, tisztán haszonszerzési céllal ne vehesse igénybe, a törvény a mentességre jogosító adóév utáni évben megvalósuló 5%-ot elérő munkaerő-csökkentéshez - mintegy szankcióként - a mentesség teljes összegének "visszafizetési kötelezettségét" (az adóalap-növelést) rendeli. Az adóalap-mentesség mértéke minden egész fő növekmény után 1 millió forint. Ezen adóalap-mentesség nem tekintendő az Európai Unió szabályai szerint állami támogatásnak, tekintve, hogy azt bármely adóalany igénybe veheti, azaz a kedvezmény általános előírás.

Az adó mértéke

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa 2000. évtől az adóalap 2%-a.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:
a) a helyi adóról szóló törvény 37. paragrafusa (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként legfeljebb 1000 forint, b) a helyi adóról szóló törvény 37. paragrafus (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként legfeljebb 5000 forint.
A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephelyek szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephelyek szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

A vállalkozó a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
Az adóelőleg összege
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;
c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
Amennyiben jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani.
Az iparűzési adóelőlegre vonatkozó hatályos szabályozás szerint - főszabályként -az előző adóévi (tört évi működés esetén egész adóévre számított) adóösszeg az adóévi adóelőleg összege. E szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha az adó alapja vagy mértéke jogszabályi változás (törvénymódosítás vagy önkormányzati adómérték-változtatás) miatt az adóösszeg változik. Önkormányzati rendeleti mentesség, kedvezmény lejárta esetén nincs lehetőség az adóelőleg korrekciójára, így az adóévi adóelőleg nem közelít a tényleges adóösszeghez, ami likviditási hátrányt jelent az önkormányzat számára. Az önkormányzatok likviditási helyzetét szándékozik tehát javítani a törvény azzal, hogy ha az adózó az adóévet megelőző évben - önkormányzati rendelet alapján - mentes volt az adó alól vagy adókedvezményben részesült, de az adóelőny az adóévben már nem vagy nem teljes mértékben jár, akkor az adóévi adóelőleg megállapítás során ezt már figyelembe lehessen venni. (A hatályos szabályok szerint az adóelőleg ilyen esetben az adóévben nulla forint, vagy a kedvezménnyel csökkentett előző évi adóösszeg.)
Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.
Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
Amennyiben a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.
A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhelő építményadó és telekadó évi két részletben fizethető meg.
Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg.
Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.
Az önkormányzati adóhatóság - egyes kivételektől eltekintve - készpénzfizetést nem fogadhat el. Postahivatallal nem rendelkező községekben, továbbá tanyaközpontokban, külterületeken - előzetes kihirdetés mellett - befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben fizethetnek. Az állami adóhatóság erre kijelölt pénztára ugyancsak elfogadhat készpénz-befizetést. Így történhet a fizetés ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetőleg, ha az előtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénz átvételére vagy lefoglalására kizárólag az jogosult, akit erre az adóhatóság írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett vagy lefoglalt készpénzről azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni.
Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető, meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.




 Ingatlan ajánlatok
Eladó - Lakóingatlan - építési telekPest - Maglód
Eladó Lakóingatlan - építési telek

Eladó Budapest határában, a magódi Auchan és az M0 szomszédságában egy 26000 négyzetméteres t...

Eladó - Lakóingatlan - tégla lakásBudapest - 13. kerület
Eladó Lakóingatlan - tégla lakás

ÚJ ÉPÍTÉSÛ LAKÁSOK A 13. KERÜLETBEN A The Gardens lakópark Budapest 13. kerületében, a Rei...

Kiadó - Kereskedelmi - üzlethelyiségVeszprém - Veszprém
Kiadó Kereskedelmi - üzlethelyiség

Veszprém belvárosában, nagy üvegportálos, utcafronti, 105 m2-es, két szinten található üzleth...

Kiadó - Lakóingatlan - tégla lakásBudapest - 05. kerület
Kiadó Lakóingatlan - tégla lakás

V. kerület 1. emeleti tégla lakás mûemléki házban kiadó. 3 hálószoba , tágas nappali dupla ko...


























































Ingatlan Max