ingatlan

Az iparűzési adó 1. rész

A helyi iparűzési adó tekintetében adóköteles az önkormányzat illetékességi területén


 Ingatlan ajánlatok
Eladó - Lakóingatlan - tégla lakásBudapest - 13. kerület
Eladó Lakóingatlan - tégla lakás

Ritkaság Újlipótvárosban! Vígszínház közelében: 8. emeleti, '60-as években épült ház tetején...

Eladó - Lakóingatlan - társasházi lakásPest - Érd
Eladó Lakóingatlan - társasházi lakás

4450-ÉRDLIGETEN 2 szoba + nappali étkezõs konyhás nívós társasházi lakás (+ egy kisebb szoba ...

állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység, iparűzési tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenységnek minősül a vállalkozó által végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenység.
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
- piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
- építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
- bármely - az előző pontokba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adó alapja

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.
A hatályos szabályozás szerint az iparűzési adóra nem terjednek ki a kettős adóztatást kizáró egyezmények, lévén, hogy az adó nem a jövedelmet vagy a vagyont terheli, hanem közvetlen adóként - a sajátos adóalap-megállapítási szabályokból eredően - a hozzáadott értéktől magasabb a bruttó termelési értéktől pedig alacsonyabb értéket.
A törvény értelmében a helyi adókról szóló törvény 2006. január 1-jétől hatályos módosítása lehetővé teszi a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó iparűzési adóalap kiemelését (csökkentését) a Magyarországon adóztatható adóalapból, ha a vállalkozónak - gazdasági tevékenysége után - a külföldi telephely szerinti önkormányzat számára kellett adót fizetni. Az adóalap csökkentése mindazonáltal csak az összes iparűzési adóalap legfeljebb 90 százalékáig terjedhet, mellyel a szabályozás azt ismeri el, hogy a magyarországi székhelyen akkor is folyik gazdasági tevékenység, ha az összes árbevétel külföldön végzett tevékenység ellenértékeként áll elő.
Amennyiben a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása

Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

Az előbbiekben leírtaktól eltérően
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
- a fentebb meghatározott vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg,
az adó alapját a az alábbiak szerint határozza meg:
Az átalányadózó magánszemély esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.
Vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.
Amennyiben az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az előbb említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - az általános szabályok szerint kell megállapítania.
Amennyiben a magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben az adó alapjának egyszerűsített meghatározásának alkalmazásával is megállapíthatja.
Az adó alapjának így módon történő megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmében a helyi iparűzési adó alapja egyszerűsített

megállapításának bejelentését az adóévet megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg kell megtenni. Sok adózó, könyvelő azonban e határidőt elmulasztja és tekintve, hogy e bejelentés az adóévben később nem tehető meg, az adózó elesik az adminisztrációs egyszerűsítés lehetőségétől. Ezért a törvény a törvény olyan értelmű módosítását irányozza elő, amely az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig hosszabbítja meg az adóévi egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentés határidejét. Ezen egyszerűsítés már a 2004. évben kezdődő adóévre is kiterjed.
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - az előzőekben meghatározottól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
Az adó alapjának 50 százalékos megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést meg kell tenni.
Amennyiben a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor
- köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét;
- az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.

Az önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény

Az önkormányzat rendeletében jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.
Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek a helyi adókról szóló törvény alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.
Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.
Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

Forrás: http://www.adoforum.hu/?fejezet=5&cid=32521&wa=hk07 




 Ingatlan ajánlatok
Eladó - Lakóingatlan - építési telekFejér - Velence
Eladó Lakóingatlan - építési telek

Velencén, néhány éve parcellázott, zárt magánterületen, 1 000 nm összközmûves telek eladó. A ...

Eladó - Lakóingatlan - építési telekPest - Mogyoród
Eladó Lakóingatlan - építési telek

Mogyoródon, ELADÓ 1395 m2-es összközmûves, körbekerített, lakóövezeti telek, új építésû, csal...

Eladó - Lakóingatlan - családi házBaranya - Keszü
Eladó Lakóingatlan - családi ház

Keszü tetején, kiválóan megközelíthetõ, télen-nyáron lakható hétvégi ház eladó. A tégla építé...

Eladó - Lakóingatlan - tégla lakásHeves - Eger
Eladó Lakóingatlan - tégla lakás

Egerben, Károlyváros városrészen 9 lakásos új építésû társasházban lakások vásárolhatóak. 2...


























































Ingatlan Max