IngatlanMax.hu-eladó ingatlanok-ingatlanpiac

Hogyan tegyük pénzzé a házunkat?

Eltartási, örökösödési és életjáradéki szerződések

Ingatlan ajánlatok

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Nyíregyháza
Eladó Lakóingatlan - társasházi lakás

Nyíregyháza-Hímes övezetében, eladásra kín&aac...

Bővebben

Fejér - Dunaújváros
Eladó Lakóingatlan - családi ház

Az ingatlan kiváló helyen található, hiszen a város bármely pontja szinte ugyanannyira van. H...

Bővebben

Vajon lesz arra annyi megtakarításunk, vagy nyugdíjunk mire megöregszünk, hogy az életminőségünket fenn tudjuk tartani és a megannyi gyógyszer és egyéb időskorral járó kiadásainkat tudjuk finanszírozni?

Tudunk-e megtakarítani annyit, már most, amikor a gyermekeinket kell taníttatnunk és talán még mi is a lakásszerzési gondokkal vagy már a hiteleink törlesztésével bajlódunk, hogy öreg korunkra ne legyenek szűkös anyagi lehetőségeink.

Hát bizony nem mindenki tudja ezt megvalósítani, de akkor mit tegyen az az ember, ki becsületesen végigdolgozta életét, nevelt és taníttatott pár gyermeket és amikor élvezhetné ismét a szabadságot azon töpreng, hogy megfáradt testével és lelkével milyen munkát vállaljon el plusz jövedelemért, melyből nem a luxust csak a fűtést és a rezsit tudja finanszírozni. Igaz nálunk nem divat az, mint megannyi más országban, hogy ahogy bővül a család, úgy költöznek nagyobb otthonba majd pedig, miután a házaspár ismét egyedül marad mivel gyermekeik önálló életet kezdenek, kisebb lakásba költöznek.

Nálunk mindez teljesen másként működik, amikor a két szülő egyedül marad, a korábban 4-6 személy által használt lakást egymaguk lakják.

Ezeknek a nagyobb lakásoknak a fenntartására sem elegendő a nyugdíj összege nemhogy a megélhetésre vagy netán a szórakozásra. Valljuk be őszintén nem ilyen öregkorra vágyunk! Akkor mit tehetünk?

Pénzzé tenni ingóságunkat

Értékesítsük kedvenc képeinket, ajándéktárgyainkat, értékeinket melyekhez emlékek kötnek? Vagy azt a házat adjuk el, melyben leéltük egész életünket, ahová kötnek bennünket az emlékek, sőt talán még a szüleink építették?

Nehéz idős korban mindezektől megválni és új, esetleg kisebb lakásba költözni.

Szokták mondani "öreg fát nehéz átültetni" de akkor mit tehet, egy magára maradt idős ember, hogy ne legyen terhére a gyermekeinek és viszonylag minőségi életet élhessen?

Valamilyen módon értékesítenie kell az ingatlanát, de úgy, hogy amíg él addig élvezhesse.

Erre ad megoldást az eltartási szerződés.

Eltartási, örökösödési, életjáradéki szerződések

Nem új keletű dolog az eltartási szerződés, csak nem túl jó emlékek fűződnek hozzá, amikor is két magánszemély szerződést kötött a lakásra.

Az eltartó havi apanázst fizetett a lakástulajdonosnak, akinek halála után az ingatlan az eltartóra szállt.

A két fél közötti személyes kapcsolat, ami olykor hátránynak látszott, az valójában igazi előny is volt: az eltartott tudta, hogy kivel is szerződik, ismerte anyagi helyzetét, tehát fel tudta mérni, hogy képes-e a járadékfizetésre.

A kapcsolat személyes jellege néha ránehezedett a konstrukcióra.

Nem kellemes érzés egyik félnek sem az eltartó halálát várni.

Sok esetben a kapcsolat elmérgesedéséhez vezetett a hosszúnak tűnő tartási időszak, emiatt meghiúsult a szerződés és kezdődtek a követelési perek, ki- kinek adott többet vagy kevesebbet a szerződésben foglaltak szerint.

Mi is az a tartási szerződés

Tartási szerződés alapján az eltartó a szerződés megkötésével megszerzi a tartás ellenértékét, azaz az ingatlant, az ingóságot, és az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik tulajdonjogát, az eltartott részére pedig feltüntetik a tartási jogot.

Öröklési szerződés esetén az eltartó csak az örökhagyó halálával szerzi meg az ellenértékül szolgáló ingatlant vagy ingóságot, mindaddig az eltartó javára az öröklési jog, illetőleg az elidegenítési és terhelési jog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

A tartási szerződés formai követelménye a szerződés írásba foglalása, öröklési szerződés esetén a más által írt írásbeli magánvégrendelet szigorúbb formai követelményeinek kell megfelelnie.

Tartási szerződés

A tartási szerződés alapján az eltartó köteles a másik felet megfelelően eltartani, a tartás ellenértékeként pedig az eltartott átruházza az ingatlan vagy ingóságok tulajdonjogát.

A tartási kötelezettség a gondozásra, a gyógyításra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed.

A szerződés egyik ismérve a huzamosság, azaz az eltartott haláláig szól, a másik pedig a járadékszerűség: az eltartó szolgáltatásai rendszeresen ismétlődnek, időszakonként, esetleg naponként.

Így az eltartó folyamatosan biztosítja az élelmezést, fűtést, világítást, szükség szerint az ápolást, kezelést, időszakonként vagy rendszeresen a pénzbeli szolgáltatást.
A szerződés másik jellemzője, hogy a szolgáltatás személyhez kötött: az eltartott csak személyesen veheti igénybe, kifejezetten az ő létfenntartását szolgálják, de e szolgáltatásokat az eltartó is személyesen tartozik teljesíteni.

Szerencseszerződés

A tartási szerződés az eltartott haláláig áll fenn, ezért e szerződéseket szerencseszerződéseknek nevezik.

Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy az eltartott a szerződés megkötése után rövid időn belül meghal, ennek megfelelően az eltartó a kapott vagyonérték csupán csekély részét fordíthatta az eltartott gondozására, létfenntartásának biztosítására.

Gyakran végződik ez az eset az örökösök általi perindítással, amikor is az örökösök sérelmezik, hogy az eltartott méltánytalanul hátrányos helyzetbe jutott.

Ezzel szemben természetesen ott van az eltartó kockázata, ugyanis a jogosult halálának időpontja kiszámíthatatlan a szerződés megkötésekor: előfordulhat, hogy a kapott értéket messze túlhaladó ápolást, gondozást kell nyújtani, amíg a szerződés megszűnik.

Természetesen olyan eshetőség is létezik, amikor az eltartást vállaló tisztában van az eltartásra szoruló egészségi állapotával, és tudja, hogy gyógyíthatatlan betegsége miatt viszonylag rövid idő alatt jut az ingósághoz.

Ezen esetek többségében a szerződés semmisnek tekinthető.

Ha a viszony megromlik a felek között

Tartási szerződések körében gyakori, hogy a tartás lehetetlenné válik. Az eltartott idős ember sokszor úgy érzi, hogy az átruházott vagyona fejében nem azt az ellátást, gondoskodást kapja, amelyet a szerződés megkötésekor elképzelt vagy ígértek.

Másrészről egyes esetekben az eltartók is egyre türelmetlenebbek a másik féllel szemben.

A hosszú tartási viszonynál a felek sokszor úgy érzik, hogy a kapott szolgáltatásokkal szemben máris többet nyújtottak, egyre ridegebben bánnak az eltartottal, és a nézeteltérések oda vezetnek, hogy a természetben való tartás emiatt szinte lehetetlenné válik. Ilyenkor a szerződést véglegesen vagy ideiglenesen átváltoztatják életjáradéki szerződéssé.

Ennek során az eltartó által nyújtott szolgáltatásokat el kell számolni, míg az eltartónak a kapott ellenszolgáltatást kell visszaadnia.

Életjáradéki szerződés

Tartási szerződésnél természetben történik az eltartott anyagi ellátása, létfenntartása, életjáradéki szerződésnél ebből a célból a kötelezett meghatározott időszakonként visszatérően szolgáltat bizonyos pénzösszeget.

Az életjáradéki szerződésekre egyebekben a tartási szerződés szabályai vonatkoznak.

Öröklési szerződés

Az öröklési szerződés alapján az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi egész hagyatékára vagy egy hányadára, az eltartó pedig az örökhagyó részére életjáradék fizetését vállalja.

A személytelenné vált eltartók

1. Önkormányzatok

Néhány önkormányzatot - amelyik felvállalta az életjáradék programot -, egyre többen keresték fel az elmúlt időszakban eltartási szerződés kötését kérve, mondván megbízható partner, aki rendszeresen fizet majd és a kapcsolat sem lesz annyira személyes.

Más lehetőség nem igazán volt, aki ezekre az igényekre elsőként reagált volna, így az önkormányzatok a szinte monopol helyzetüket kihasználva szabadon diktálhattak, és így túl alacsony egyösszegű kifizetések mellett kötöttek életjáradéki szerződéseket.

Ezen összegek a 10 % kifizetése mellett akár 15-80 ezer forintnyi életjáradékot jelentenek a felkínált ingatlan értékétől függően.

A szerződésen belül kötelezettséget vállalnak arra, hogy finanszírozzák a közös költségeket és a lakásbiztosítást.

2. Profitorientált vállalkozások

Pár évvel ezelőtt jelentek meg olyan vállalkozók, akik életjáradéki programba kezdtek.

Kínálatuk között kétféle lehetőséget ajánlanak.
- Az egyik a tulajdonjog átruházása életjáradék fejében,
- a másik pedig az öregkori jelzálog, ami nem más, mint egy jelzáloghitel, a járadékért jelzálogjogot vezetnek az ingatlan tulajdoni lapjára.

A konstrukciók jellemzői:

- Megszabják az életkort, amely általában 62-65 év, a lakás nagyságot négyzetméterben és árban is, amely általában 5 millió forint körüli érték.
- Lakhatási jog vagy használati jog: A haszonélvezeti jog magában foglalja a bérbeadási jogot is, a lakhatási jog még azt is kizárja, hogy a szerződő a lakásba más személyt bejelenthessen.
- Egyösszegű kifizetés: mindegyik cég kínál a szerződéssel egyösszegű kifizetést, az önkormányzatokkal ellentétben magasabb, 20 % vagy néha annál is többet.
- A járadék összegét a lakás értéke és a tulajdonos életkora határozza meg.
- Fordított jelzálog: a tulajdonos maga dönti el, hogy mekkora összegű járulékot akar és hány éven keresztül.
- Inflációkövetés: A jelzálogos konstrukciót kivéve, ahol azonos kifizetésekről van szó a havi járadék mértéke követi az inflációt.
- Általában fizetik a cégek a közös költségeket, az ingatlanbiztosítást valamint a kisebb felújításokat is.
- A szerződéskötési és értékbecslési költségeket általában nem számolják fel a tulajdonosoknak.

Öregnek lenni hű de jó!!

Megengedjük nekik, hogy feléljék a vagyonukat ahhoz, hogy emberi életet élhessenek életük alkonyán.

Eladják a fejük fölül a házukat néha az életük értelmét miközben minden energiájukat abba fektették, hogy otthont, biztonságot teremtsenek nekünk.

Elgondolkodtató, hogy vajon a mi nemzedékünk miért nem képes eltartani a felmenőiket.

Mindezeken túl még az a kérdés is felvetődik némelyekben, hogy az unokák mit fognak örökölni ha a "nagymami feléli" az örökséget? Érdekes következményei lehetnek az örökjáradék elterjedésének: egyrészt az örökölni vágyóknak nem lesz mit jelzáloggal terhelni, ingatlanfedezetként felajánlani a nagymama házát a majdani lakáshoz jutásukkor.

Az időseknek nem az a dolguk, hogy az életük hátralévő éveit, melyet végre munka nélkül tölthetnek el, kuporgatással és megélhetési problémákkal éljék meg majd szép csendesen menjenek el mikor annak eljön az ideje, maguk mögött hagyva az unokákra a tulajdonukat. Az örökjáradék konstrukciók elterjedésével az a lehetőség is tárul a családok, unokák elé, hogyha jó üzletnek látják az életjáradéki szerződést, hogy a cégek helyett ők vállalják fel az idősebb nagyszülők gondozását és a járulék fizetését az ingatlan tulajdonjogának megszerzése fejében.

De ugyan kinek is jutna addig eszébe még fizetni is azért ami egyszer ingyen is az ölükbe hull, amíg a nagyi azt nem mondja, hogy szerződést köt egy céggel?

Hát így(?) fogunk gondoskodni a szüleinkről, nagyszüleinkről, kiknek annyi mindent köszönhetünk az életben, kik csak adtak és adtak amíg bírtak, és mi most akkor adunk, ha ismételten kapunk?

Vagy hagyjuk, hogy a saját ingatlanával váltsa meg az idősödő korosztály a gondtalan öregkorát?

És még fel is háborodunk, hogy nem lesz mit az unokáknak jelzálogul felajánlani.(?)
Forrás: http://www.epitinfo.hu/?fejezet=5&cid=33423&wa=hk07

Amennyiben Ön ingatlant vásárolna vagy hirdetne a következő fő és al-kategóriákból választhat az IngatlanMax weboldalon:Lakóingatlan; Ipari ingatlan; Kereskedelmi; Fejlesztési terület; Befektetési; Mezőgazdasági; Üdülő; Irodaház-iroda;családiház-villa;építési telek;házrész;ikerházrész;kastély;kúria;lakás-nem panel;lakás panel;sorház-láncház;tanya;ipari terület;raktár épület;raktár terület;üzemépület;árúház;iroda helyiség;irodaház;panzió,motel;szálloda;szolgáltató;vendéglátó;üzlethelyiség;cégközpont kialakítására;kereskedelmi és ipari beruházás;lakópark építésére;szálloda,vendéglátás;zöldmezős beruházás;irodaházak;kereskedelmi létesítmények;logisztikai központok;raktárak;szálloda;vendéglátás;állattenyésztés;erdő;halgazdaság;legelő;rét;szántó; szőlő;vadgazdaság;ültetvény;aparman;ingatlan;telek;iroda és raktár;iroda lakóingatlanban;irodaház épület;irodaházon belüli iroda terület;Ingatlant keres?;Ingatlant kínál?

Ingatlan ajánlatok

Budapest - 08. kerület
Eladó Lakóingatlan - társasházi lakás

VIII. CSARNOK NEGYEDBEN, azonnal költözhetõ lakás ! EGYETEMISTÁKNAK,...

Bővebben

Fejér - Velence
Eladó Lakóingatlan - tégla lakás

Velencén, néhány éve parcellázott, zárt magánterületen, szerkezetkész 106 nm sorházi lakás el...

Bővebben

Budapest - 02. kerület
Eladó Lakóingatlan - családi ház

Buda II/a. Remetekertváros egyik legjobb utcájában, a tömegköz...

Bővebben

Fejér - Velence
Eladó Lakóingatlan - tégla lakás

Velencén, néhány éve parcellázott, zárt magánterületen, szerkezetkész 104 nm sorházi lakás el...

Bővebben

MENÜ
Elfelejtett jelszó Jelszó: Felhasználó név:
Részletes kereső Szakmai linkek Sajtófigyelő Ingatlant keresünk Fogalmak Adózás Hirdetésfigyelő Ingatlant kínál? Keresés küldése Bemutatkozás Előfizetési díjak Szolgáltatásaink Felhasználói szerződés Levelező lista Adatvédelem	Hogyan tegyük pénzzé a házunkat? Eltartási, örökösödési és életjáradéki szerződések Ingatlan ajánlatok Szabolcs-Szatmár-Bereg - Nyíregyháza Eladó Lakóingatlan - társasházi lakás Nyíregyháza-Hímes övezetében, eladásra kín&aac... Bővebben Fejér - Dunaújváros Eladó Lakóingatlan - családi ház Az ingatlan kiváló helyen található, hiszen a város bármely pontja szinte ugyanannyira van. H... Bővebben Vajon lesz arra annyi megtakarításunk, vagy nyugdíjunk mire megöregszünk, hogy az életminőségünket fenn tudjuk tartani és a megannyi gyógyszer és egyéb időskorral járó kiadásainkat tudjuk finanszírozni? Tudunk-e megtakarítani annyit, már most, amikor a gyermekeinket kell taníttatnunk és talán még mi is a lakásszerzési gondokkal vagy már a hiteleink törlesztésével bajlódunk, hogy öreg korunkra ne legyenek szűkös anyagi lehetőségeink. Hát bizony nem mindenki tudja ezt megvalósítani, de akkor mit tegyen az az ember, ki becsületesen végigdolgozta életét, nevelt és taníttatott pár gyermeket és amikor élvezhetné ismét a szabadságot azon töpreng, hogy megfáradt testével és lelkével milyen munkát vállaljon el plusz jövedelemért, melyből nem a luxust csak a fűtést és a rezsit tudja finanszírozni. Igaz nálunk nem divat az, mint megannyi más országban, hogy ahogy bővül a család, úgy költöznek nagyobb otthonba majd pedig, miután a házaspár ismét egyedül marad mivel gyermekeik önálló életet kezdenek, kisebb lakásba költöznek. Nálunk mindez teljesen másként működik, amikor a két szülő egyedül marad, a korábban 4-6 személy által használt lakást egymaguk lakják. Ezeknek a nagyobb lakásoknak a fenntartására sem elegendő a nyugdíj összege nemhogy a megélhetésre vagy netán a szórakozásra. Valljuk be őszintén nem ilyen öregkorra vágyunk! Akkor mit tehetünk? Pénzzé tenni ingóságunkat Értékesítsük kedvenc képeinket, ajándéktárgyainkat, értékeinket melyekhez emlékek kötnek? Vagy azt a házat adjuk el, melyben leéltük egész életünket, ahová kötnek bennünket az emlékek, sőt talán még a szüleink építették? Nehéz idős korban mindezektől megválni és új, esetleg kisebb lakásba költözni. Szokták mondani "öreg fát nehéz átültetni" de akkor mit tehet, egy magára maradt idős ember, hogy ne legyen terhére a gyermekeinek és viszonylag minőségi életet élhessen? Valamilyen módon értékesítenie kell az ingatlanát, de úgy, hogy amíg él addig élvezhesse. Erre ad megoldást az eltartási szerződés. Eltartási, örökösödési, életjáradéki szerződések Nem új keletű dolog az eltartási szerződés, csak nem túl jó emlékek fűződnek hozzá, amikor is két magánszemély szerződést kötött a lakásra. Az eltartó havi apanázst fizetett a lakástulajdonosnak, akinek halála után az ingatlan az eltartóra szállt. A két fél közötti személyes kapcsolat, ami olykor hátránynak látszott, az valójában igazi előny is volt: az eltartott tudta, hogy kivel is szerződik, ismerte anyagi helyzetét, tehát fel tudta mérni, hogy képes-e a járadékfizetésre. A kapcsolat személyes jellege néha ránehezedett a konstrukcióra. Nem kellemes érzés egyik félnek sem az eltartó halálát várni. Sok esetben a kapcsolat elmérgesedéséhez vezetett a hosszúnak tűnő tartási időszak, emiatt meghiúsult a szerződés és kezdődtek a követelési perek, ki- kinek adott többet vagy kevesebbet a szerződésben foglaltak szerint. Mi is az a tartási szerződés *Tartási szerződés* alapján az eltartó a szerződés megkötésével megszerzi a tartás ellenértékét, azaz az ingatlant, az ingóságot, és az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik tulajdonjogát, az eltartott részére pedig feltüntetik a tartási jogot. Öröklési szerződés esetén az eltartó csak az örökhagyó halálával szerzi meg az ellenértékül szolgáló ingatlant vagy ingóságot, mindaddig az eltartó javára az öröklési jog, illetőleg az elidegenítési és terhelési jog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A tartási szerződés formai követelménye a szerződés írásba foglalása, öröklési szerződés esetén a más által írt írásbeli magánvégrendelet szigorúbb formai követelményeinek kell megfelelnie. Tartási szerződés A tartási szerződés alapján az eltartó köteles a másik felet megfelelően eltartani, a tartás ellenértékeként pedig az eltartott átruházza az ingatlan vagy ingóságok tulajdonjogát. A tartási kötelezettség a gondozásra, a gyógyításra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed. A szerződés egyik ismérve a huzamosság, azaz az eltartott haláláig szól, a másik pedig a járadékszerűség: az eltartó szolgáltatásai rendszeresen ismétlődnek, időszakonként, esetleg naponként. Így az eltartó folyamatosan biztosítja az élelmezést, fűtést, világítást, szükség szerint az ápolást, kezelést, időszakonként vagy rendszeresen a pénzbeli szolgáltatást. A szerződés másik jellemzője, hogy a szolgáltatás személyhez kötött: az eltartott csak személyesen veheti igénybe, kifejezetten az ő létfenntartását szolgálják, de e szolgáltatásokat az eltartó is személyesen tartozik teljesíteni. Szerencseszerződés A tartási szerződés az eltartott haláláig áll fenn, ezért e szerződéseket szerencseszerződéseknek nevezik. Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy az eltartott a szerződés megkötése után rövid időn belül meghal, ennek megfelelően az eltartó a kapott vagyonérték csupán csekély részét fordíthatta az eltartott gondozására, létfenntartásának biztosítására. Gyakran végződik ez az eset az örökösök általi perindítással, amikor is az örökösök sérelmezik, hogy az eltartott méltánytalanul hátrányos helyzetbe jutott. Ezzel szemben természetesen ott van az eltartó kockázata, ugyanis a jogosult halálának időpontja kiszámíthatatlan a szerződés megkötésekor: előfordulhat, hogy a kapott értéket messze túlhaladó ápolást, gondozást kell nyújtani, amíg a szerződés megszűnik. Természetesen olyan eshetőség is létezik, amikor az eltartást vállaló tisztában van az eltartásra szoruló egészségi állapotával, és tudja, hogy gyógyíthatatlan betegsége miatt viszonylag rövid idő alatt jut az ingósághoz. Ezen esetek többségében a szerződés semmisnek tekinthető. Ha a viszony megromlik a felek között Tartási szerződések körében gyakori, hogy a tartás lehetetlenné válik. Az eltartott idős ember sokszor úgy érzi, hogy az átruházott vagyona fejében nem azt az ellátást, gondoskodást kapja, amelyet a szerződés megkötésekor elképzelt vagy ígértek. Másrészről egyes esetekben az eltartók is egyre türelmetlenebbek a másik féllel szemben. A hosszú tartási viszonynál a felek sokszor úgy érzik, hogy a kapott szolgáltatásokkal szemben máris többet nyújtottak, egyre ridegebben bánnak az eltartottal, és a nézeteltérések oda vezetnek, hogy a természetben való tartás emiatt szinte lehetetlenné válik. Ilyenkor a szerződést véglegesen vagy ideiglenesen átváltoztatják életjáradéki szerződéssé. Ennek során az eltartó által nyújtott szolgáltatásokat el kell számolni, míg az eltartónak a kapott ellenszolgáltatást kell visszaadnia. Életjáradéki szerződés Tartási szerződésnél természetben történik az eltartott anyagi ellátása, létfenntartása, életjáradéki szerződésnél ebből a célból a kötelezett meghatározott időszakonként visszatérően szolgáltat bizonyos pénzösszeget. Az életjáradéki szerződésekre egyebekben a tartási szerződés szabályai vonatkoznak. Öröklési szerződés Az öröklési szerződés alapján az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi egész hagyatékára vagy egy hányadára, az eltartó pedig az örökhagyó részére életjáradék fizetését vállalja. A személytelenné vált eltartók 1. Önkormányzatok Néhány önkormányzatot - amelyik felvállalta az életjáradék programot -, egyre többen keresték fel az elmúlt időszakban eltartási szerződés kötését kérve, mondván megbízható partner, aki rendszeresen fizet majd és a kapcsolat sem lesz annyira személyes. Más lehetőség nem igazán volt, aki ezekre az igényekre elsőként reagált volna, így az önkormányzatok a szinte monopol helyzetüket kihasználva szabadon diktálhattak, és így túl alacsony egyösszegű kifizetések mellett kötöttek életjáradéki szerződéseket. Ezen összegek a 10 % kifizetése mellett akár 15-80 ezer forintnyi életjáradékot jelentenek a felkínált ingatlan értékétől függően. A szerződésen belül kötelezettséget vállalnak arra, hogy finanszírozzák a közös költségeket és a lakásbiztosítást. 2. Profitorientált vállalkozások Pár évvel ezelőtt jelentek meg olyan vállalkozók, akik életjáradéki programba kezdtek. Kínálatuk között kétféle lehetőséget ajánlanak. - Az egyik a tulajdonjog átruházása életjáradék fejében, - a másik pedig az öregkori jelzálog, ami nem más, mint egy jelzáloghitel, a járadékért jelzálogjogot vezetnek az ingatlan tulajdoni lapjára. A konstrukciók jellemzői: - Megszabják az életkort, amely általában 62-65 év, a lakás nagyságot négyzetméterben és árban is, amely általában 5 millió forint körüli érték. - Lakhatási jog vagy használati jog: A haszonélvezeti jog magában foglalja a bérbeadási jogot is, a lakhatási jog még azt is kizárja, hogy a szerződő a lakásba más személyt bejelenthessen. - Egyösszegű kifizetés: mindegyik cég kínál a szerződéssel egyösszegű kifizetést, az önkormányzatokkal ellentétben magasabb, 20 % vagy néha annál is többet. - A járadék összegét a lakás értéke és a tulajdonos életkora határozza meg. - Fordított jelzálog: a tulajdonos maga dönti el, hogy mekkora összegű járulékot akar és hány éven keresztül. - Inflációkövetés: A jelzálogos konstrukciót kivéve, ahol azonos kifizetésekről van szó a havi járadék mértéke követi az inflációt. - Általában fizetik a cégek a közös költségeket, az ingatlanbiztosítást valamint a kisebb felújításokat is. - A szerződéskötési és értékbecslési költségeket általában nem számolják fel a tulajdonosoknak. Öregnek lenni hű de jó!! Megengedjük nekik, hogy feléljék a vagyonukat ahhoz, hogy emberi életet élhessenek életük alkonyán. Eladják a fejük fölül a házukat néha az életük értelmét miközben minden energiájukat abba fektették, hogy otthont, biztonságot teremtsenek nekünk. Elgondolkodtató, hogy vajon a mi nemzedékünk miért nem képes eltartani a felmenőiket. Mindezeken túl még az a kérdés is felvetődik némelyekben, hogy az unokák mit fognak örökölni ha a "nagymami feléli" az örökséget? Érdekes következményei lehetnek az örökjáradék elterjedésének: egyrészt az örökölni vágyóknak nem lesz mit jelzáloggal terhelni, ingatlanfedezetként felajánlani a nagymama házát a majdani lakáshoz jutásukkor. Az időseknek nem az a dolguk, hogy az életük hátralévő éveit, melyet végre munka nélkül tölthetnek el, kuporgatással és megélhetési problémákkal éljék meg majd szép csendesen menjenek el mikor annak eljön az ideje, maguk mögött hagyva az unokákra a tulajdonukat. Az örökjáradék konstrukciók elterjedésével az a lehetőség is tárul a családok, unokák elé, hogyha jó üzletnek látják az életjáradéki szerződést, hogy a cégek helyett ők vállalják fel az idősebb nagyszülők gondozását és a járulék fizetését az ingatlan tulajdonjogának megszerzése fejében. De ugyan kinek is jutna addig eszébe még fizetni is azért ami egyszer ingyen is az ölükbe hull, amíg a nagyi azt nem mondja, hogy szerződést köt egy céggel? Hát így(?) fogunk gondoskodni a szüleinkről, nagyszüleinkről, kiknek annyi mindent köszönhetünk az életben, kik csak adtak és adtak amíg bírtak, és mi most akkor adunk, ha ismételten kapunk? Vagy hagyjuk, hogy a saját ingatlanával váltsa meg az idősödő korosztály a gondtalan öregkorát? És még fel is háborodunk, hogy nem lesz mit az unokáknak jelzálogul felajánlani.(?) Forrás: http://www.epitinfo.hu/?fejezet=5&cid=33423&wa=hk07 Amennyiben Ön ingatlant vásárolna vagy hirdetne a következő fő és al-kategóriákból választhat az IngatlanMax weboldalon:Lakóingatlan; Ipari ingatlan; Kereskedelmi; Fejlesztési terület; Befektetési; Mezőgazdasági; Üdülő; Irodaház-iroda;családiház-villa;építési telek;házrész;ikerházrész;kastély;kúria;lakás-nem panel;lakás panel;sorház-láncház;tanya;ipari terület;raktár épület;raktár terület;üzemépület;árúház;iroda helyiség;irodaház;panzió,motel;szálloda;szolgáltató;vendéglátó;üzlethelyiség;cégközpont kialakítására;kereskedelmi és ipari beruházás;lakópark építésére;szálloda,vendéglátás;zöldmezős beruházás;irodaházak;kereskedelmi létesítmények;logisztikai központok;raktárak;szálloda;vendéglátás;állattenyésztés;erdő;halgazdaság;legelő;rét;szántó; szőlő;vadgazdaság;ültetvény;aparman;ingatlan;telek;iroda és raktár;iroda lakóingatlanban;irodaház épület;irodaházon belüli iroda terület;Ingatlant keres?;Ingatlant kínál? Ingatlan ajánlatok Budapest - 08. kerület Eladó Lakóingatlan - társasházi lakás VIII. CSARNOK NEGYEDBEN, azonnal költözhetõ lakás ! EGYETEMISTÁKNAK,... Bővebben Fejér - Velence Eladó Lakóingatlan - tégla lakás Velencén, néhány éve parcellázott, zárt magánterületen, szerkezetkész 106 nm sorházi lakás el... Bővebben Budapest - 02. kerület Eladó Lakóingatlan - családi ház Buda II/a. Remetekertváros egyik legjobb utcájában, a tömegköz... Bővebben Fejér - Velence Eladó Lakóingatlan - tégla lakás Velencén, néhány éve parcellázott, zárt magánterületen, szerkezetkész 104 nm sorházi lakás el... Bővebben