Meglepően magas, közel 10 ezer ingatlan adás-vétellel zárta az évet az ingatlanpiac decemberben. Budapesten pedig a tavalyi utolsó negyedévben a 2008-as, válság előtti árakon keltek el az ingatlanok.

Az év utolsó hónapja szezonálisan gyenge szokott lenni, ám a 9855 tranzakció jóval meghaladta a vártakat. 2013 decemberében csupán 5768 ingatlan cserélt gazdát. A Duna House becslése alapján így 2014-ben 105 901 ingatlan adás-vétel bonyolódott összesen. Ez a válság utáni első olyan év, ahol 100 ezer darabszám fölé emelkedett a tranzakciószám. Az ezt megelőző 5 év (2009-2013) éves átlaga 89 ezer körüli volt, 2014 ezt több mint 15 százalékkal múlta felül. A szezonalitásnak megfelelően éves mélypontra esett a keresleti mutató decemberben. Az 53 százalékpontos érték még így is magasabb a megszokottnál, 2013 utolsó havában 46, még egy évvel korábban 47 ponton állt a keresleti index.

Tovább növekedett az országos lakásár index a IV. negyedévben is, sőt az előző két negyedév 1-1 százalékpontos emelkedését felülmúlva 2 pontos emelkedést produkált a mutató. Az országos összesített adatok alapján elmondható, hogy a panelek 2013-as 77 százalékpont körüli mélypontjáról – a tavalyi áremelkedést követően – visszazárkózott a téglalakásoknál tapasztalt szintre. A téglalakások indexe országosan már a harmadik negyedév óta 85 ponton áll, a panelek azonban először három-, majd most 5 pontos, látványos növekedést követően 86 pontra kerültek.

Az ingatlanközvetítő vidéki árindexei közül egyedül a kelet-magyarországi panelek mutatója ugrott látványosan felfelé, 84 pontról egészen 90-re. Ugyanitt a téglalakások szintje 80 százalékponton áll, amelyen lényegében 2010 óta stagnál, apróbb elmozdulásokkal. Nyugat-Magyarországon mindkét lakástípus árindexe esett picit, ezen a területen 2009 óta trendszerű a nagyon lassú csökkenés, amelyet még a Győr-Moson-Sopron megyei pozitív adatok sem tudnak jelentősen befolyásolni. A leglátványosabb árindexek a fővárosiak, ahol a panel index 96-, a téglalakás index 99 százalékpontra ugrott. Ez annyit jelent, hogy Budapesten a IV. negyedévben a 2008-as, válság előtti árakon keltek el az ingatlanok. A panelek mutatója egészen mélyről, 77 pontról indult felfelé, majd egy év alatt érte el mostani szintet. A téglalakások indexe csak ritkán nézett be a 90-es szint alá, 2014 közepén még 93 ponton állt, innen ugrott látványosan a 99 százalékpontos értékre.

2014. második felében a vidéki adatok alapján Győr-Moson-Sopron megyében vették a legmagasabb négyzetméteráron a téglaépítésű lakásokat, 281 ezer forintért, ami szinte megegyezik a fővárosi átlaggal. A második helyen, Tolna megyében az átlag 242 ezer Ft/m2 volt. Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyék álltak a lista végén 100 ezer alatti átlaggal. Budapesten ugyanezt a típust az V. kerületben 421 ezer Ft/m2-ért vették, majd ezt követik az észak-budai kerületek. A fővárosban 200 ezer Ft/m2 alatt a X., XX., és XI. kerületekben lehetett vásárolni.

A panellakások szintén Győr-Moson-Sopron megyében keltek el a legmagasabb négyzetméteráron, pontosan 225 ezer forintért, ami még a fővárosi átlagot is felülmúlta 6 ezerrel. Ezeket a régiókat Hajdú-Bihar megye követte 164 ezer forintos átlaggal. A megyei rangsor végén Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll 90 ezerrel és még ezt is alulmúlja Tolna megye, ahol 2014. második felének összesített átlaga alapján 84 ezer forintba került a panellakás négyzetméterenként. Budapesten a legdrágább kerület a XI. volt ebben a típusban, itt 247 ezer forintos átlagon vették a lakásokat. A XIII. követi 226, majd a XVI. 208 ezres átlaggal. A népszerű XIV. kerület volt a következő, ahol 205 ezer forintot fizettek a panelek négyzetméteréért. A többi kerület már 200 ezer forint alatti átlagot mutatott. A listát a XVIII. kerület zárta, ahol 156 ezer forintért keltek el a panelek négyzetméterenként.

2014. második felében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vevők tudtak a legtöbbet alkudni, átlag 12 százalékot. Heves és Békés megyékben is magas volt az alku átlaga, egyaránt 9 százalék. Vidéken a legkevesebbet, 5 százalékot Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyékben tudtak alkudni a vevőt, ráadásul az utóbbi esetében csupán 2 százalékos árkorrekcióra volt szükség az eredetileg elképzelt árhoz képest, hogy felkeltsék a potenciális vásárlók érdeklődését.

Budapesten a déli kerületekben voltak a legmagasabb alkuk, de itt is mindössze 7 százalék lett az átlag, akárcsak az V. kerületben, viszont itt főleg a nagy értékűekre tudtak a vevők jól alkudni. A fővárosban a legkevesebbet, csupán 3 százalékot a VII. kerületi vevők tudtak az árból lefaragni.

A Duna House által közvetített ingatlanok paramétereinek 2013. és 2014. második felének összehasonlításából kiderül, hogy a főváros budai oldalán nagyobb volt az igény a drágább ingatlanokra, illetve az áremelkedés miatt is a felsőbb sávok irányába volt némi eltolódás. Legkiugróbb adat a 400 ezer Ft/m2 feletti sávban látható, ahol 2013-ban a tranzakciók 8 százaléka zajlott, tavaly azonban már a 17 százaléka. Pesten is érzékelhető ugyanez, de más arányban, ahol ugyanebben az összehasonlításban a legmagasabb ársáv 3 százalékról 5 százalékra emelkedett. Fajlagos árban is meglátszik az eltolódás, Budán a 40 millió fölötti ingatlanokat 9 százalék helyett 12 százalékban vették, Pesten 2-ről nőtt 3 százalékra. Az utóbbi esetben a relevánsabb 15-25 millió közötti sáv ugrott 18-ról 25 százalékra. A vidéki összehasonlítás (szintén 2013. és 2014. évek második fele) már nem hozott látványosabb eltérést. A Pest megyén kívüli régiókban a vevők fele költött 5-10 millió forint között ingatlanra, 20 százalék pedig ennél is olcsóbban vásárolt. 25 millió fölött csak a tranzakciók 5 százaléka bonyolódott. Pest megyében (főváros nélkül) a vevők 30 százaléka 10-15 millió között költött tavaly, és közel ugyanekkora arányban keltek el az 5-10 milliós sávban is. Ugyanitt 25 millió fölött a vevők 7 százaléka vásárolt.

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20150108_Itt_a_vege_a_valsagnak_az_ingatlanpiacon#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso&utm_content=default