Félrevezetés 1.

Ugyanakkor félrevezetésnek tűnnek azok a mondatok, melyekkel egy internetes oldalon megjelent cikkben találkozhatunk: [a legkedvezőbb ár, azaz vélhetően az 5500 forintos óradíj] “csak panelre, vagy egy társasház több lakásának együttes felmérésére vonatkozik”, valamint “csak egy meghatározott összterületig érvényes, és a fölött egyedi ajánlat szükséges”.

Miközben az természetesen igaz, hogy egy egész társasház esetében olcsóbb lesz a tanúsítás lakásokra lebontva, mintha csak egy lakásra végeznék el, a rendeletben sem panelre, sem együttes felmérésre, sem pedig összterületre vonatkozó kitétel nincsen. Más kérdés, hogy a tanúsítást végző cég így határozza meg, hogy milyen árakkal kíván dolgozni.

Félrevezetés 2.

Az interneten ugyanakkor lehet találkozni olyan félrevezető kijelentésekkel, mint például, hogy a “kiszállásnak további nm, illetve km alapú díjszabása is van”.

Ez nem igaz.

További tétel: a költségátalány

(4) A tanúsító költségként csak az utazással, illetőleg a szemlével, a fényképezéssel, felméréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadásait számíthatja fel. A tanúsító a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer, stb.) fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet.

Tehát nemcsak óradíj és számlával igazolt költségek számolhatók el a megrendelőnek, hanem még költségátalány is. Erről azt kell tudni, hogy csak a számlával nem igazolt költségek tekintetében érvényesíthető. Ezek lehetnek pl. az utazáshoz kapcsolódó költség (benzin), vagy a számításhoz vásárolt szoftver használat költsége, vagy másolás díja, ha nincs róla külön számla, hanem pl. a mérnökiroda rendelkezik másolóval. A rendelet nem zárja ki részben számlás költségek érvényesítését és további átalány alkalmazását.

A rendelet a díj szót alkalmazza a 10%-os költségátalányra vonatkozó szabálynál és nem az alapdíj vagy óradíj kifejezést. Ezért a költségátalány maximális mértéke a tevékenység teljes díjának 10%-át nem haladhatja meg. A költségátalány esetében is a tényleges és reális költségeket kell alapul venni. A számlával nem igazolt költség esetében nem egy konkrét %-ot határoz meg a rendelet, hanem a maximumot. Az esetleg kiugró esetekben a megrendelőnek és a tanúsítónak a megállapodása lehet a mérvadó, amennyiben nem tartja elfogadhatónak az adott díjjegyzéket a megrendelő, akkor kérheti ennek magyarázatát, vagy kérhet más tanúsítótól ajánlatot.

Verseny van

A példából az látható, hogy mennyivel is kerülhet adott esetben többe egy használt lakás esetén a tanúsítás díja, s hogy miért számolhatnak el rá teljesen jogszerűen több mint 2 órát. Ne lepődjünk meg tehát, ha magasabb díjakkal találkozunk. Ugyanakkor ne is fogadjuk el azokat automatikusan, hiába indokolja azt bármivel is a tanúsítást végző szakember. Nem törvénytelen a magas költségeket elszámolni, de mivel verseny van, nem biztos, hogy érdemes. Általános gyakorlat, hogy legalább 3 ajánlatot kér a megrendelő, és ez alapján választ.

Az egyes cégek árai tehát eltérőek, így érdemes körülnézni a piacon: http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=65&Itemid=61. A Magyar Építész Kamara honlapján, az energiatanúsítókat kiválasztva megkapjuk a felsorolást. Amennyiben nem vagyunk elégedettek a munkával, akkor a kamarához is fordulhatunk, mely jogos panasz esetén fegyelmi eljárást indít a bepanaszolt ellen.

Amire még nem árt figyelni, hogy ezek a díjak nettó díjak, tehát áfa nélkül értendők, azaz rájuk rakódik még a 27 százalékos áfa is.

Valójában mekkora munkáról van szó?

A legtöbb esetben, átlagos, 30-150 négyzetméteres lakásoknál ez a munka nem igényel több időt 2 óránál, s bruttó 20 ezer forint alatt jön ki a teljes költség. Nyilván ezzel lehet vitatkozni, úgy tűnik, hogy sokan igyekeznek is minden lehetőséget és eszközt megragadni, hogy az árak magasabb szintre álljanak be. Jelenleg a gyakorlat azt mutatja, hogy az árak a 15 ezer forintos szint felett szóródnak, s a szakemberek legtöbbször 25-30 ezres összeget mondanak. Ugyanakkor az ingatlanközvetítők azt tapasztalják, hogy a náluk bejelentkező energiatanúsítókból több van, mint megrendelőből. Ez alapján azt lehet mondani, hogy nagyobb a kínálat, mint a kereslet, ami a továbbiakban minden valószínűség szerint lejjebb hajtja az árakat.

Ami még itt lényeges: a tanúsító felelőssége, hogy a megfelelő hőtechnikai paramétereket és a tényleges méreteket vegye figyelembe. A megrendelőnek a tanúsításnál minőséggel, szaktudással nem kell foglalkoznia, csak azzal, hogy a piacon a legolcsóbb szakembert válassza.

Kedvezmények az ingatlanközvetítőktől

Azok az ingatlanközvetítők, akik nap mint nap találkoznak az energetikai tanúsítvány problémájával, úgy nyilatkoztak, hogy kezd már kialakulni a tanúsításnál egy gyakorlat, ahogy a versenyképes árak is.

Az ingatlanközvetítők meghatározott tanúsító cégekkel partneri viszonyt alakítanak ki, akik a biztos megrendelésekért cserébe csökkentik az árat. Ráadásul mindinkább terjed az a gyakorlat, hogy az ingatlanközvetítők átvállalják az energetikai tanúsítás költségét az ügyfelektől, s persze hozzák a megfelelő szakembert is, így az eladóknak nincs gondjuk erre.

Szankciók csak jövőre

Habár már az idei év elejétől kötelező az energetikai tanúsítás lakás eladása esetén, szankcionálni csak 2013. január 9-étől fogják (a szankciókat az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv 27. cikke írja elő). “Az energetikai tanúsítványok ellenőrzése és szankcionálása együtt valósítható meg a leghatékonyabban és ekkorra lehet a megfelelő rendszer kialakításával erre felkészülni” – jelezte lapunknak a Belügyminisztérium.