Minél kisebb, annál jobb

Németh Géza, 2007. április 11.

Ha téglát vagy ablakot veszünk, a gyártó közli, hogy mekkora annak a hőátbocsátása (U-értéke). Mielőtt szigeteltetni akarjuk a házunkat, el kell döntenünk: mekkora U-ra javuljon a hőátbocsátása.

Az U-értéket néhány évvel ezelőtt még k-értéknek hívták, így ne lepődjünk meg, ha komoly szakemberek azt mondják, hogy az ön háza falainak a "kis k-értéke" 0,6, de én feljavítom 0,3 "kis k-ra". Mindössze azt jelzi a régi kategória használata, hogy az illető szakember három éve nem vett szakirodalmat a kezébe. De mi is az U-val (vagy korábban k-val) jelzett hőátbocsátás? A hőátbocsátás azt mutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi idő alatt mennyi energia távozik. Például a mai 38 centiméter vastag üreges falazóelemeknek az U-értéke általában 0,4 W/m2K. Ez azt jelenti, hogy az abból épített fal egy négyzetméterén - egységnyi idő alatt - 0,4 watt hőenergia távozik, feltéve, hogy a fal belső és külső oldala között 1 Kelvin-fok (K) a hőmérsékletkülönbség. (Az 1 K-fok egyenlő az 1 Celsius-fokkal, a különbség annyi, hogy a Celsius-skálán a víz olvadáspontja a nulla fok, míg a Kelvin-skálán az abszolút nulla fok, azaz -273,16 Celsius-fok a kiindulás.)

Régi épületek U-értékének csökkentése utólagos hőszigeteléssel

Falszerkezet	Vastagság (cm)	Eredeti fal U-értéke (W/m2K)	Polisztirol- vastagság (cm)	A fal javított U-értéke (W/m2K)	Energia- megtakarítás (%)
Vasbeton	20	2,89	9	0,38	87
Beton	30	2,21	9	0,4	82
Mészhomok tégla	38	1,57	8	0,38	76
Kisméretű tömör tégla	38	1,42	8	0,37	74
Kevéslyukú tégla	38	1,25	7	0,38	69
Soklyukú tégla	38	1,02	6	0,4	61
B30 falazóblokk	30	1,46	8	0,37	75
Salakblokk	30	1,36	7	0,4	71
Gázszilikát blokk	30	0,95	6	0,39	59

Forrás: dryviteger.hu

A régi épületek utólagos hőszigetélésének leggyakrabban alkalmazott módja a dryvitolás. A külső falra polisztirollemezeket ragasztanak, amelyeket tiplikbe ütött műanyag elemekkel is rögzítenek. A lemezek felületét ragasztóba ágyazott üveghálóval vonják be, erre pedig vékony és színes műanyag vakolat kerül.

A kérdés az, hogy mennyi a meghatározásban szereplő egységnyi idő? Amikor feltettük a kérdést a hőtechnika magyar nagymesterének, azt a válasz kaptuk, hogy a másodperc.

Erre elvégeztük a következő számítást: amenynyiben egy 100 négyzetméteres családi ház hűlő felülete (a határoló falai ablakokkal, valamint a födém és a padló) 300 négyzetmétert ad ki, és négyzetméterenként 0,4 az átlagos U-értékük, akkor - ha a külső és belső hőmérséklet között 1 K- vagy C-fok a különbség - a ház másodpercenként 120 W hőenergiát ad le. Ez óránként 1,44 kW hőveszteséget jelent, amit fűtéssel kell pótolni. És mi van akkor, ha odakint -20 Celsius-fok a hideg, és odabent +20 Celsius-fokot akarunk csinálni (vagyis a két oldal között 40 K-fok a hőmérséklet-különbség)? Ilyenkor a gyakorlatban egy ilyen házban elegendő egy jó hatásfokú 10 kW-os fűtőalkalmatosság. Erre a számításra már nem kaptunk választ.

Az elméleti felvetésnek abból a szempontból nincs jelentősége, hogy az U-érték egy viszonyszám. Minél kisebb, annál jobb az épületszerkezet hőtechnikai szempontból. A téglafal hőátbocsátása a ráragasztott hőszigeteléssel fokozható, de hogy az 0,2 körülire csökkenjen, a fal már 50 centiméter vagy még vastagabb lesz. A könnyűszerkezetes épületeknél már körülbelül 30 centiméter vastagsággal elérhető a 0,2 U-érték. (A 0,2 alatti hőátbocsátású falakkal készített épületeket hívják passzív házaknak.)

A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátása (maximális érték, 2006. szeptember 1-jétől)

Épülethatároló szerkezet	A hőátbocsátási tényező követelményértéke* (U-W/m2K)
Külső fal	0,45
Lapos tető	0,25
Padlásfödém	0,30
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek	0,25
Alsó zárófödém árkád felett	0,25
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett	0,50
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa- vagy PVC-kerettel)	1,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fémszerkezettel)	2,00
Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 négyzetméter	2,50
Homlokzati üvegfal**	1,50
Tető felülvilágító	2,50
Tetősíkablak	1,70
Homlokzati üvegezetlen kapu	3,00
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó	1,80
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal	0,50
Szomszédos fűtött épületek közötti fal	1,50
Talajjal érintkező fal 0-1 m között	0,45

Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) 0,50

* A követelményérték a határolószerkezetek esetében "rétegtervi hőátbocsátási tényező", amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő. Így ha a szerkezet vagy annak egy része több anyagból öszszetett (például váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza.

A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. A csekély számszerű eltérésre tekintettel a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható.

** Az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag.

A hagyományos (külső és belső szárnnyal szerelt) ablakok hőátbocsátása inkább felette van a háromnak, mint alatta. Az egyesített szárnyú ablakok (ilyeneket szereltek a paneles házakba) 2,7 U-értékkel bírnak. Ekkora a hőátbocsátása a hagyományos "hőszigetelő" üvegnek is. (Ennél fémkeretre ragasztják fel a két üvegtáblát.)

Amennyiben az ilyen üvegnél a belső tábla légrés felőli oldalára egy hővisszaverő fóliát ragasztanak, a légrést pedig mondjuk argon gázzal töltik ki (ezt szokták az ablakosok javasolni vastagabb pénztárcájú vevőknek), akkor a hőátbocsátása 1,1 W/m2K-re csökken. (Az ablak hőátbocsátását a fólia felezi meg, a gáz csak kicsit javít rajta.) Háromrétegű üveggel az ablak hőátbocsátása 0,7-re "hozható le".

A hőátbocsátás már nemcsak azoknak fontos, akik szeretnének olcsóbban fűthető, hűthető házban lakni, hanem minden építkezőnek. Múlt év szeptemberétől ugyanis csak akkor kaphat egy ház építési engedélyt, amennyiben a határoló szerkezeteinek hőátbocsátásai nem haladják meg a jogszabályban előírt mértéket.

Ez volt az első lépés a 2008. január 1-jén Magyarországon is bevezetendő energiatanúsítvány felé. (Megjegyezzük, hogy akkortól a házak is olyan "csíkos" címkét kapnak, mint most a nagyobb elektromos háztartási gépek. A csíkok A-tól G-ig mutatják az épület energetikai hatékonyságát.)

Forrás: http://www.nol.hu/cikk/442268/