Mentesülhet az ajándékozási illeték megfizetése alól a lakóház építésére alkalmas teleknek, annak egy részének, vagy a kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzése. Ennek az a feltétele, hogy a megajándékozott az ingatlanon négy éven belül lakóházat építsen és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete elérje a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A lakóház felépítésének igazolása érdekében a 4 éves határidő leteltét követően az APEH megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot és amennyiben bebizonyosodik, hogy az ingatlan felépült, az adóhivatal törli a korábban megállapított, de a megfizetés alól felfüggesztett illetéket. Ha ez a feltétel nem teljesül, vagy a vagyonszerző maga kéri az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított időponttól kezdve késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni - hívta fel a figyelmet Pásztor László, a BDO Magyarország senior adótanácsadója.

A szakember kiemelte: illetékszempontból szintén mentes ügyletnek minősül a takarékbetét ajándékként történő (tehát ingyenes) megszerzése. A takarékbetéttel egy kalap alá esik e tekintetben a bankszámla, valamint a bankszámlán elhelyezett összeg is, nem tartozik bele ugyanakkor a kedvezményes ajándékozási körbe az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi számlán elhelyezett összeg és annak kamata.

Bizonyos feltételek teljesítése esetén mentes az ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának, vagy a termőföld ajándékozással történő megszerzése. Szintén ide kapcsolódó kedvezmény, hogy termőföld tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell csak megfizetni. Az ajándékozási illeték-kötelezettséggel járó vagyonszerzés bejelentésekor a szerző személy nyilatkozhat az APEH által erre a célra rendszeresített nyomtatványon (10B400-as adatlap) az őt megillető kedvezményre vonatkozó adatokról.

Az illetékfizetési kötelezettséghez szorosan kapcsolódik a bejelentési kötelezettség is. Az ingatlan tulajdonjogának, illetve a kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését az illetékes ingatlanügyi hatósághoz kell - az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel együtt - illetékkiszabásra bejelenteni a szerződés/okirat benyújtásával egyidejűleg. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet 30 napon belül nem nyújtja be, vagy azt elmulasztja, illetve hiányosan teljesíti, mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.

Egyéb, vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő ügyletet közvetlenül az APEH felé kell bejelenteni, mégpedig azon szervezeti egység részére, amelynek illetékességi területén a vagyonszerző fél állandó lakóhelye van. A bejelentési kötelezettséget ugyanakkor akkor is teljesíteni kell, ha a vagyonszerzés amúgy illetékmentesnek minősül - hívja fel rá a figyelmet Pásztor László, a BDO Magyarország senior adótanácsadója.

Ha a szülők, nagyszülők azon gondolkoznak, hogy gyermekeik, unokáik nevére irattatják vagyontárgyaik egy részét, a gépjárművek esetében mindenképpen érdemes az ajándékozás helyett a visszterhes átruházás mellett maradni. Az ajándékozással történő átruházás esetén ugyanis az ajándékozási illeték mértéke az ugyanarra az ügyletre vonatkozó visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese.

Az ingatlanok esetében is eltérő az illeték mértéke - jelzi a szakember. Itt azonban már kissé bonyolultabb számítás szükség a helyes megoldás megtalálására. Visszterhes ingatlanszerzés esetében a lakás illetékének mértéke a forgalmi értékből 4 millió forintig 2%, az ezt meghaladó összeg után 4% (egyéb ingatlanok esetében 4%). Ugyanakkor az ajándékozási illeték mértéke ingatlan ajándékozásakor – az első csoportba tartozó kedvezményezett pl. a gyermek, házastárs, szülő esetén - 18 millió forintig 5%, a 18 és 35 millió Forint közötti rész után 8%, a 35 millió Forint feletti rész után pedig 12%. Öröklés esetén ugyanezen értékhatárok mellett az illeték mértéke 2,5% - 6% - 11% - de az örökölt vagyonból - az első csoportba tartozó örökösök esetében - 20 millió forint illetékmentes.

Az ajándékozási illeték mértéke

Fontos tudni, hogy amennyiben a szülő a gyermeke nevére vásárol lakást, az tulajdonképpen két egymást követő ügyletnek fogható fel. Egyrészt a szülő ingatlanvagyont szerez, amely után a szülőt visszterhes vagyonszerzési illeték terheli. Másrészt, a gyermek ellenszolgáltatás nélkül szerez meg egy ingatlant, amely után a gyermeket ajándékozási illeték terheli. A kettős illetékkötelezettségnek a feloldására Pásztor László szerint megoldást jelenthet, ha a szülő előbb elajándékozza a vásárláshoz szükséges összeget bankszámlán keresztül illetékmentesen a kiskorú gyermeknek (a bejelentési kötelezettségről ekkor sem szabad elfeledkezni), a gyermek pedig ezt követően - törvényes képviselője közreműködésével - megvásárolhatja a lakást, ez utóbbi természetesen vagyonszerzési illeték tárgya lehet.

Az ilyen ügyleteknél azonban figyelni kell a polgári törvénykönyv előírásaira is. A  Ptk. szerint általános esetben ugyanis 18 év alatti kiskorú személy nevében a törvényes képviselő járhat el, 14 éves kor alatt pedig - mivel az ilyen korú gyermek cselekvőképtelennek minősül – minden esetben a törvényes képviselője járhat el.

A törvényes képviselő jogosultsága alól kivétel jelent ugyanakkor, amennyiben a kiskorú személy (ideértve a 14 ées kort betöltött, vagyis korlátozottan cselekvőképes, valamint a cselekvőképtelen kiskorú személyt is) ingatlantulajdonát terhelik meg vagy adják el, akkor az ügylethez mindenképpen a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselője nélkül is megköthet ugyanakkor olyan szerződést, amelyből kizárólag előnye származik - hangsúlyozza a szakember. Utóbbi kitétel épp ajándékozás esetén lehet lényeges.

Amennyiben a kiskorú mégis örökléssel szerez meg valamilyen vagyontárgyat, akkor kedvezményben részesülhet. Az illetéktörvény szerint ugyanis a kiskorú illetékfizetésre kötelezett a nagykorúvá válásától számított két évig pótlékmentesen fizetheti meg az örökösödési illetéket. Sőt, ha az illetékkötelezettséget ennél hamarabb teljesítené, akkor fizetési kötelezettségét évenkánt 10, összesen azonban legfeljebb 70 százalékkal mérsékelheti is.