A pesszimizmus - mint mindig - most is a lakáspiacon a legnagyobb. Az ingatlanfejlesztők és -forgalmazók értékelése szerint az utóbbi negyedévben Budapesten - különösen a belvárosban - számottevően nőtt a túlkínálat, ami valamennyi társasházi lakástípus esetében erősödött. A családi házak és a panellakások piaca változatlan maradt.

Míg az ország nyugati régiójában enyhe javulást regisztráltak, a kelet-magyarországi piac - a családi házak kivételével - valósággal zuhant. Az építést, vásárlást, illetve a lakásfelújítást és -korszerűsítést tervezők aránya is csökkenést mutat az előző negyedévhez képest.

A válaszadó vállalkozások szerint a következő egy évben a vidéki térségekben alapvetően változatlan piaci helyzetre lehet számítani, a fővárosban a panellakások és a családi házak esetében stagnálás, a társasházi lakásoknál némi javulás várható.

Az új építésű ingatlanok eladási árával kapcsolatban a prognózisok azt mutatják, hogy kezd visszaállni a rend, vagyis a lakások kivételével országos átlagban újra áremelkedés várható. Ami a használt lakásokat illeti, a fővárosban átlagosan kétszázalékos, vidéken pedig ennél valamivel nagyobb árcsökkenésre lehet számítani.

Az első fél évben Magyarországon összesen 13 080 lakás kapott használatba vételi engedélyt, ami 16 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Kiemelkedően nagy volt a bővülés Budapesten, ahol 35 százalékkal nőtt az átadott új otthonok száma. Ebben egyértelműen szerepet játszott az áfaemelés és az egyes lakástámogatások megszűnése miatt felgyorsított átadás, illetve az, hogy a lakásépítési folyamat - erős tehetetlensége folytán - csak lassan reagál a kereslet változására.

A növekedés motorját továbbra is a vállalkozói lakásépítés jelenti: miközben az értékesítési céllal épített lakások száma 28 százalékkal, a saját használatra építetteké csupán öt százalékkal nőtt. A családi házak építése csaknem nyolc, az új társasházi lakásoké 14, a lakóparki lakásoké 73 százalékkal nőtt az első fél évben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

Az átadott lakások alapterülete egy év alatt átlagosan mintegy két négyzetméterrel csökkent.

A GKI előrejelzése szerint az idén összességében a tavalyinál kevesebb, 29-31 ezer új otthon átadása valószínű. A lakásépítés hosszabb távon várható csökkenését vetíti előre az is, hogy a kiadott lakásépítési engedélyek száma az első hat hónapban 17 003 volt - ez markáns, 19 százalékos csökkenés a tavalyi azonos időszakhoz képest.

A teljes lakossági lakáshitel-állomány május végén 776 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakáshitelezés egyfelől a bankok szigorodó magatartása, másfelől a lakosság hitelfelvételi hajlandóságának csökkenése miatt folyamatosan zsugorodik.

Ami a fővárosi ingatlanpiac egyéb szegmenseit illeti, az irodapiacra 2008-ban rekord- mennyiségű kapacitás zúdult, s a fejlesztések üteme az idei első fél évben sem esett vissza drasztikusan, a bérbeadás pedig élénkült a második negyedévben. Ezzel együtt a következő tizenkét hónapban Nyugat-Magyarországon romlásra, a többi régióban a még rendkívül erős túlkínálat fennmaradására lehet számítani.

Az üzlethelyiségekkel kapcsolatos piaci értékelések az utóbbi negyedévben tovább romlottak. Budapesten a következő egy évben kissé csökken, a keleti országrészben valamelyest nő a túlkínálat, hazánk nyugati régiójában pedig a stagnálás lesz jellemző.

Míg 2008 rekordévnek számított a hazai logisztikai ingatlanpiacon, az idei második negyedévben nagyot esett az új létesítmények átadása. A bérbeadás az év eddig eltelt részében valósággal zuhant, az üresedési ráta rekordot döntött. A következő egy évben Budapesten és környékén némileg javuló, a vidéki körzetekben lényegében változatlan piaci helyzet valószínű.

A telekpiac az utóbbi kilenc hónapban szintén nagyot esett, és az ingatlanokkal foglalkozó cégek véleménye szerint a következő egy évben sem várható pozitív fordulat.