Csődbe mennek az ingatlanosok?

„Nem beszélnék le senkit, de nem is biztos, hogy tanácsolnám” – nyilatkozta az egyik neves hazai ingatlanszövetség képviselője a médiában, amikor arról kérdezték, hogy érdemes-e most belevágni az ingatlanos üzletbe. Tény, hogy Magyarországon kis jóindulattal nagyjából minden sarkon lehet ingatlanközvetítőt találni, de hogy valamennyi túl fogja élni a válságot, az már egyáltalán nem biztos.

Bezár a nappali

Üzleti szempontból talán a legnehezebb helyzetben azok vannak, akik mindenféle komolyabb előkészületek nélkül, egyszerűen a kisszobában nyitottak egy ingatlanirodát, ami esetleg mindössze egy darab íróasztalból áll, és az Ügyfelekkel is inkább csak külső helyszíneken zajlanak a megbeszélések. Ritka esetektől eltekintve, az ilyen vállalkozásoknál általában elég limitált kínálattal lehet találkozni, nem nagyon költenek hirdetésre, és sokszor a szolgáltatások sem nagyon hasonlíthatóak össze a komolyabb ingatlanos cégekkel.

Ha az üzlet – kevesebb vásárlóból kevesebb jut – jelleggel tönkre is mehet egy időre, általában ez nem jár együtt az üzemeltető csődjével is, hiszen nagyon sokan még anno, csak plusz egy tevékenységeknek vették fel az ingatlanozást, "ami sikerül, az is talált pénz" alapon, így ennek a jövedelemnek az átmeneti kiesése, ha nem is jó, de legalább nem is tragikus. Nagyon sok ügyvédi iroda hirdet ilyen jellegű tevékenységet, de láttunk már vidéki hölgyet is, aki munka után – kvázi csak hobbiból – napi 1-2 órát foglalkozik ingatlanokkal. "Napközben egy ruhaboltot üzemeltetek, zárás után elmegyek 1-2 lakást megmutatok, feladok pár hirdetést. Igazából sok időmbe nem kerül, nem mondom azt, hogy milliókat lehet vele keresni, de ami beesik, az jól jön. Költségek igazából nincsenek" – ismertette üzleti filozófiáját a 40-es, Veszprém megyei hölgy.

Lakat a kicsikre?

Nagyobb gondban lehetnek majd azok a cégek, akik már komolyabb pénzeket fordítanak irodabérlésre, hirdetésre, viszont nincs akkora üzletméretük, ami biztosítani tudná, hogy a gyengébb piacon is sikerüljön a túlélés. Az irodahelyiség bérleti díja, az ehhez kapcsolódó számlák általában már komolyabb tételek, nagyobb városokban ritkán lehet kijönni 200 ezer forint alatt, és akkor még nagyon olcsó irodáról beszéltünk. Az átlagos, kisebb irodáknál jellemző 3 százalékos jutalékkal számolva legalább egy 7 millió forintos lakást el kell adni ahhoz, hogy a fenti, elég olcsóra becsült üzemeltetési költség kijöjjön – és akkor még mindig nem keresett senki semmit.

Bagatellnek tűnhet a fenti példa, azonban nem árt tudni, hogy sokszor komolyabb ingatlanos cégnél is előfordul, hogy egy teljes hónapon át nem sikerül eladni semmit. Ha ez tartós, a kis cégek könnyen egy negatív irányú spirálba kerülhetnek: az értékesítők bevétel híján távoznak, vagy mást kezdenek el csinálni, így még kevesebb odafigyelés jut az üzletre, újakat pedig igen nehéz lesz elcsábítani, hiszen a nagy hálózatok is folyamatosan szívják fel a jobb ingatlanosokat. Megoldás lehet egy komolyabb hálózathoz való csatlakozás, főleg, ha hónapok óta teljesen kilátástalan a helyzet, ez azonban nincs ingyen. Lehet még csökkenteni a jutalékot is, akkor viszont nem lesz miből megélni.

Túlélik a nagyok, de ott sem jut mindenkinek