„Jóllehet a hazai lakáspiacot továbbra is a szobaszám-központúság jellemzi, megfigyelhető a keresletnövekedés a kevesebb számú, de nagyobb alapterületű szobákat kínáló lakások iránt is. Tudjuk, hogy a nyugat-európai országokban nagyobb a szobák átlagos mérete, ezért várható, hogy Magyarországon is ez a tendencia fog érvényesülni, és azonos lakásméretnél kevesebb szobára lesz igény”- mondta el Zelei Zoltán, az Elephant Holding értékesítési vezetője.

Nagyobb garzonok

Sokan kongatták a vészharangot a garzonlakások felett, mára azonban a cég tapasztalatai szerint megszűnt a túlkínálat, az egyszemélyes otthonok fejlesztésenként legalább 15 százalékban értékesíthetők. Változás, hogy a jelenleg keresett garzonlakásokban megjelenő, ajtóval leválasztott hálófülke 5-6 négyzetméterrel megnöveli a klasszikus 30 négyzetméteres garzon alapterületét. Az így kibővített lakáshoz gyakran kisméretű erkély is csatlakozik, melynek kilépő ajtaja - további ablakokkal társítva - jól bevilágított, kellemes életteret ad.

„A 40 négyzetméteres, másfél szobás lakás „eltűnése” a piacról éppen a kibővített - jellemzően 10-15 millió forintért kapható - garzon sikerének tudható be” – állítja az értékesítési szakember.

Továbbra is a kétszobás a legnépszerűbb

A legkeresettebb lakástípus változatlanul a szocpol. támogatás igénybevételéhez megfelelő méretben épülő, 45 négyzetméter alapterületű, kétszobás lakás. Az Elephant Holding szerint a kategória akár egy fejlesztés 65 százalékát is kiteheti, de akad olyan lakópark építtető is, aki szinte kizárólag ilyen, 14 és 18 millió forint között kapható lakásokat kínál.

A változás ebben a kategóriában is tetten érhető, hiszen a két lakóhelyiséget kínáló lakások között is megjelentek a tágasabb, 55 négyzetméteren két nagyobb méretű, elegáns szobát nyújtó alaprajzok. A mára külön csoportot alkotó nagyobb, kétszobás lakások jellemzője, hogy bőséges tárlóhellyel, általában nagyobb terasszal vagy kertkapcsolattal és vendégvécével épülnek.

A jellemzően 17-21 millió forint árú, bővített kétszobás lakások bútorozhatóság, esztétikum és elegancia tekintetében is jobban vizsgáznak kisebb társaiknál. Elsősorban az egyedülállóknak, a gyermek nélküli házaspároknak és a befektetési célból vásárlóknak köszönhetően a típus egy fejlesztésen belüli részesedése jelenleg 5 százalék.

Lakás a családnak – már csak a hegyvidéken épül 120 négyzetméteres

Továbbra is a 75-80 négyzetméter alapterületű, három hálószobával és két fürdőszobával épülő lakások testesítik meg a lakóparki családi otthon alaptípusát fejlesztésenként 10-13 százalék százalékos részesedéssel.

A változás nem itt, hanem a nagyobb alapterületű lakások területén jelentkezik. A pesti oldalon, sőt még a 11. kerületi fejlesztésekben is eltünedezőben van a 120 négyzetméteres négyszobás lakás. Ezeken a területeken ugyanis a 100 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakások ára már közel jár a jó minőségű családi házak vételárához. Az Elephant Holding szakembere szerint a legtöbb lakópark építő nem kíván versenyre kelni az önálló ingatlanokkal, így a 120 négyzetméteres kategóriát inkább 27-35 millió forint értékű, 95-100 négyzetméteres lakásokkal helyettesítik - továbbra is négy szobával és dupla komfortos változatban.

A budai hegyvidéken azonban változatlanul megmarad és jól eladható a 120 négyzetméteres lakástípus, hiszen az elit kerületekben a családi házak jóval magasabb áron találnak gazdára, mint egy nagy alapterületű lakóparki ingatlan.

Fókuszban a lakóparki szolgáltatások

Az egyre szorosabbá váló piaci verseny, valamint a minőségi kereslet növekedése miatt egyre több lakópark fejlesztő látja be, hogy a lakóparki szolgáltatások építése, üzembe helyezése elengedhetetlen a jó értékesíthetőség szempontjából. Ezért az elkövetkező időszakban várhatóan egyre inkább alapszolgáltatássá válik laz olyan szolgáltatások, mint az élelmiszer bolt, fitness terem, esetleg magánóvoda létesítése majd bérletbe adása; a lakópark körüli futópálya, játszótér, térfigyelő rendszer kiépítése és ezek fenntartásához szükséges gondnokság megszervezése.

„A sokat vitatott portaszolgálat is kezd általánossá válni – vallja Zelei, - hiszen a több száz lakást magában foglaló lakóparkok esetében ez az érezhető minőségi ugrást jelentő szolgáltatás már nem számít fényűzésnek. Egy 350 lakásos társasház esetén a portaszolgálat üzemeltetése négyzetméterenként 20 forint pluszköltséget jelent, tehát egy 60 négyzetméteres lakást tekintve havonta mindössze 1200 forintért vigyáznak az ingatlanunkra, átveszik a küldeményeinket és útbaigazítják a látogatóinkat. A tapasztalatok szerint mára a legtöbb lakó vállalja ezt a költséget.”