Ingatlanbumm a határ mentén
A vevők nagy része Romániából érkezik
Házon kívül - Veress Krisztina
2007-03-29

Van egy része az országnak, ahol az elmúlt idoben robbanásszerűen megnott az ingatlanok értéke: a román határ mentén a korábbi ár akár 2-3 szorosát is elkérik mostanában a házakért. Az ott lakók nagyon jól járnak, de azok is, akik megveszik ezeket. Hogy kik és miért, annak Veress Kriszta járt utána.

Új üzlet van kilátásban – nagyobb és váratlanabb, mint bárki gondolta volna. A településen nincs már egy telek sem eladó, megvettek a románok mindent. S ha már nincs ház eladó, hát építenek újat. Az elképzelés nem túlzott – a román határ mellett mostanában mindenki házat ad és vesz– sokak szerint ez itt az új ígéret földje.

A keleti végeken, a pár száz lelkes falvakban és pár ezres kisvárosokban tavaly ősszel kezdett beindulni az üzlet. Az ok egyszerű. Románia európai uniós csatlakozásával már a bihari falvak lakói sem mondhatták, hogy az Isten háta mögött élnek.

Eszenyi Antal, Bedő polgármestere: Ez a határ egy képzeletbeli kerítés volt, ide nem jöttek külföldiek, akik új dolgokat mondhattak volna nekünk. Csak a saját fejünkkel gondolkoztunk, és sajnos helyben toporogtunk. De most elindulhat valami..

A lehetőséget a közeli nagyváros jelentheti, ahová nyílegyenes utak vezetnek s ahová eddig csak vámvizsgálat után lehetett eljutni. Egy perc, míg átjutunk Magyarországról Romániába, onnan pedig tíz a régi Bihar és a mai Bihor megye központjáig.

Nagyvárad több százezres város, és egyre nagyobb lesz - lassan összenő a környező településekkel, határából kezdenek eltűnni a régi romos gyárak, mindenütt nagyvállalatok telepednek meg.

Kardos Krisztián: Munka van, rengeteg az olasz befektető, cipőgyárosok jönnek, most 90%-ban ez teszi ki most a munkalehetőséget.

A várossal együtt az ingatlanárak is robbanásszerűen emelkedtek, a két évvel ezelőttinek 2-3-szorosára – ma már 100 ezer eurót, azaz 25 millió forintot is elkérnek egy száz négyzetméteres belvárosi lakásért, de Ceaucescu kedvenc panelházaiban is szépen kelnek a lakások. 50-60 ezer eurót is el lehetne kérni értök,

A hétköznapi ember átlagfizetése ott 200-300 euró, így aki nem örököl, vagy robbant bankot – így vagy úgy-, az gyakran kiköltözik a városból. Akár a határ másik oldalára.

Az érdeklődők jól tájékozottak – a Nagyváradi Napló tele van magyarországi hírekkel – no és magyarországi ingatlanhirdetésekkel.

Kardos Krisztián: Egy kollegám vett most Ártándon házat, szép háromszobásat, aminek az árából itt csak egy panelt tudott volna venni.

A keresletre hamar reagáltak a határ magyar oldalán.
Az egyik falusi: 20 millióra tartjuk, tavaly 13-14 milliót ért volna…van rá kereslet, tegnap is volt 3 család.

Dráguly László, Körösszegapáti polgármestere: Ez egy nemzetiségi település, 20 % román,  itt az is megtalálja a számítását, aki nem beszél magyarul…

Szóval hiába a nyelvi előny, vagy hiába rendezett a kistérségi központ, sőt még az sem sokat segít, hogy valószínűleg itt a legmagasabb az egy főre eső szobrok száma az országban; az évtizedek óta itt élők úgy vélik, nincs miért maradni.

Szabó Sándor: Nem hiszek a csodákban.. nincs itt semmi munka. Az ABC-ben sincs már semmi, csak a kocsma előtt gyűlnek a kerékpárok..

A házak viszont jó árakon mennek – a tavalyinak két, néha háromszorosáért. Van itt ház 50 millióért, a kockaházak 13-18 millió között kelnek el, de a vályogból épült parasztházakért is megadnak 7-8 milliót. Ebből pedig már lehet venni egy új lakást Debrecen vagy Budapest közelében, esetleg a Dunántúlon. Kérdés persze, nem fog-e hamarosan kipukkanni az ingatlanlufi. Már ha lufi egyáltalán.

Kogyilla Tibor, ingatlanszakértő: Amíg van kereslet az ingatlanokra Romániából, addig el fognak kelni ezek a házak. Nem irreálisak az árak, de ezt úgyis a piac mondja meg.

A betelepülő romániaiakat egyelőre nem érdekli, van-e itt munka, vagy sem. Akad olyan család is, amelyik viszont itt akar munkát teremteni. Például Dancsék, akik igencsak messziről érkeztek a háromszáz lelkes faluba.

New Jerseyből jöttek Bedőbe, egyébként Nagyváradról származnak. Van itt egy építési vállalkozásuk.

Az lenne persze a cél, hogy minél többen kövessék ezt a példát, valóban itt vállalkozzanak, dolgozzanak, s nem a határ másik oldalán. A polgármesterek ezért már nagy befektetőkkel tárgyalnak.

Barabás Ferenc, Biharkeresztes polgármestere: Most csináljuk a városrendezési tervet, ipari park lesz itt

Ha az ipari parknak nem is, egy másik nagy beruházásnak már készen vannak a tervei. A bedői lakóparknak.

Nem ez az egyetlen terv a faluban, biofarm is lesz itt, beszállítani az élelmiszereket Nagyváradra – úgy, mint régen, a határ meghúzása előtt. Az ingatlanárak emelkedése mellett ugyanis a falusiaknak az a legnagyobb nyeresége, hogy a csatlakozással elérhető közelségbe került Nagyvárad – a régi-új térségi központ.

Barabás Ferenc, Biharkeresztes polgármestere: Mindig is erős kötődés volt Nagyvárad felé, kulturális, gazdasági, most is innen járnak oda színházba, szervezett busszal…

Hogy munka lesz-e itt hamarosan, azt nem tudjuk megjósolni, az viszont biztos, hogy a határ menti falvak elnéptelenedése megállt, sőt azt is bátran kijelenthetjük, hogy az itt élők most már mernek tervezni.

Forrás: http://www.online.rtlklub.hu/hirek/hatter/?id=0703269379