Lakásvásárlási trükkök - ne hagyd, hogy átverjenek!

Manapság lépten-nyomon ingatlanközvetítő irodákba botlunk, ami egyáltalán nem véletlen, hiszen a tulajdonosváltási tranzakciók egyre növekvő hányada - jelenleg mintegy 30-40 százaléka - ügynökön keresztül zajlik. A hazánkban jelenlévő franchise hálózatok is egyre több lehetőséget kínálnak nem csupán a lakásra vágyóknak, hanem azoknak is, akik az ingatlanügynökösködésben látják jövőjüket. Persze mielőtt elindulnának a közvetítés rögös útján, nem árt tudni, milyen praktikákat, illetve trükköket alkalmaznak az ügyfelek. Cikkünkben utánajártunk, mire kell figyelniük az ingatlanügynököknek.

Mit tegyünk, ha átvertek?

Amikor arra szánjuk fejünket, hogy könnyes szemmel búcsút veszünk otthonunktól, és amellett tesszük le voksunkat, hogy ingatlanügynököt alkalmazunk, aki majd felkutatja számunkra a vevőket, akkor ezzel az ügynökkel megbízási szerződést kötünk.

A másik oldalról, vagyis az ügynök szemével nézve a megbízó a lakás eladója lesz, míg az ügynök a megbízott. Nagyon fontos tudni, hogy a megbízási szerződés érvényességéhez nem szükséges két tanú felmutatása, azonban ha ez nem történik meg, a szerződés nem számít teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ennek pedig a későbbiekben még szerepe lehet.

A megbízási szerződés alapján mi, mint ügynökök, felkutatjuk a vevőket, s amennyiben a megfelelőt megtaláltuk, és megköttetik az adásvétel megbízónk és a vásárló között, megillet minket a megbízási díj, amely a vételár bizonyos százaléka.

Mi történik azonban, ha a két fél esetleg megkerül bennünket, s megkötik a szerződést, számunkra pedig nem hajlandóak kifizetni a megbízási díjat? Ebben az esetben első lépésként célszerű felszólítást írni megbízónknak. Amennyiben ez nem hatásos, akkor már bírósági útra kell terelni az ügyet.
{{DINT}}
Apró trükként, ha már a bíróságig kell mennünk, érdemes odafigyelni az illetékkötelezettség kapcsán arra, hogy ne keresetleveles beadvánnyal éljünk, hanem fizetési meghagyásos eljárást indítsunk. Előbbi esetben ugyanis 6 százalékos illetékkötelezettség terhel bennünket, míg utóbbi esetben 3 százalékról van szó.

Most essék szó tehát újfent a tanúval, vagy anélkül aláírt megbízási szerződésről. Annak, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratról van-e szó, bírósági út választása esetén van fontossága. Amennyiben két tanú is aláírta a szerződést, abban az esetben ugyanis a bizonyítási teher megfordul, az alperesnek, vagyis a megbízónak (a lakás eladójának) kell majd bizonyítania, hogy a felperesnek, vagyis az ingatlanközvetítőnek (azaz nekünk) nem jogos a követelése.

Emellett a bizonyítás során segítségünkre lehet az úgynevezett regisztrációs lap, amelyen az kerül dokumentálásra, ha a közvetítő felkutat egy vevőt, aki meg is nézi az ügyfele által eladásra kínált ingatlant.

Trükkös ügyfél - hogyan védekezzünk?

Számos egyéb eset is előfordulhat egy ingatlanügynök pályafutásában, amely megkeserítheti hivatását, mi azonban segítünk, mi az, amire figyelni kell.

Előfordulhat, hogy ugyan a közvetítő felkutat egy ügyfelet, de az adásvételi szerződés nem kerül megkötésre. Azonban cseles módon ez a vevő a már kialkudott feltételeket továbbadja valamely hozzátartozójának, aki az ügynök kiiktatásával saját maga keresi fel a lakás eladóját, s ő köti meg a szerződést.

Ebben az esetben mi ingatlanközvetítőként csak akkor követelhetjük jogosan a díjat, ha a megbízási szerződésben az a kitétel is szerepel, hogy amennyiben a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval, illetve a vevő érdekkörébe tartozó bármely természetes, vagy jogi személlyel kerül megkötésre az adásvételi szerződés, abban az esetben is köteles az ügyfél számunkra megfizetni a megbízási díjat.

Meghiúsult megbízás - mégis pénzt kapunk?

Mi történik akkor, ha végül a lakás eladója visszamondja a megbízási szerződést? A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ekkor követelhetjük a közvetítéssel járó költségeink megtérítését.

Ezzel kapcsolatosan azonban az jelent problémát, hogy nagy nehézségekbe ütközik bizonyítani azt, hogy ügynökként melyek azok a költségeink, melyek ténylegesen a közvetítéssel kapcsolatban merültek fel. Tipikusan ilyen például a telefonálás, vagy a feladott újsághirdetés költsége is.

Célszerű erre az esetre felkészülve tehát a megbízási szerződésben arra is kitérni, hogy a megbízási szerződés visszamondása esetén külön megállapított óradíjat fizet ki számunkra a megbízó, amennyiben ebbe az ügyfél is beleegyezik.