TRÜKKÖS ÜGYFELEK

Átverések az ingatlanpiacon - rejtélyes lenyúlás a bankban

Nem csak a vevők és az eladók panaszkodnak időnként némelyik ingatlanközvetítőre, a szakma sincs híján a "rémtörténeteknek". Az ügyfelek egy része ugyanis rendkívüli kreativitást mutat, ha annak módját kell kitalálni, hogyan ne fizessenek az igénybe vett szolgáltatásért.

A trükkök ellen több ingatlanos is a közvetítők megfelelő (jogi) felkészültségét, a minél részletesebb, körültekintőbb megbízási szerződést, illetve a pontos adminisztrációt ajánlotta. Alapszabály, hogy akár cég, akár magánszemély a megbízó, az összes tulajdonosnak (illetve meghatalmazás alapján az őket képviselő személynek) alá kell írnia a megbízási szerződést. Nem árt tudni, hogy a közös ingatlannal a házastársak egyként rendelkeznek, tehát az is elég, ha az egyik tulajdonos aláírja a megbízást, vagyis később amiatt nem alkudozhat például a férj, hogy a feleség a tudta nélkül bízta meg a közvetítőt.

A Magyar Ingatlan Klub tagjaitól érkezett beszámolók alapján úgy tűnik, se szeri, se száma azoknak a trükköknek, amelyekkel az ügyfelek akarják átvágni az ingatlanközvetítőket, hogy így spórolják meg a jutalékot. A díj általában az ingatlan vételárának 3-5 százaléka, vagyis egy átlagos lakás esetében is több százezer forint jár a közvetítőnek. Ezt persze lehet sokallani, de akkor - csakúgy, mint az egyéb, nem kötelezően igénybe veendő szolgáltatások esetében - a csináld magad módszerrel célszerű spórolni, nem pedig úgy, hogy miután a megbízott közvetítő elvégezte munkáját, azaz összehozta a tranzakciót, a neki járó összeget akarjuk elsinkófálni.

Nem árt tudni, hogy a megkérdezettek egybehangzó tapasztalatai szerint az olyan ügyekben, amikor az eladó - nem ritkán a vevő közreműködésével - megpróbálja a fizetést elbliccelni, a bíróság majd minden esetben az ingatlanos javára dönt, ha az bizonytani tudja, hogy a segítségével jött létre az ügylet.

Amit nem szeretnek az ingatlanosok

A közvetítők nem díjazzák, ha a tulajdonos több ingatlanosnak is kiadja a megbízást, más-más áron, hiszen aki magasabb értéken vette fel, annak esélye sincs az eladásra. Azt sem szeretik, ha csak úgy hajlandó szerződni, hogy megmondja: neki mekkora összeg kell, a jutalékot pedig erre tegyék rá. Ez az a "típus" ugyani, aki az első érdeklődőnek megmondja az ő árát s hozzáteszi, hogy erre jön még a jutalék. Ilyenkor a vevő okkal érzi úgy, hogy neki kell kifizetnie a jutalékot és heves alkuba kezd, vagy teljes mértékben ellenáll, és ragaszkodik a tulajdonosi árhoz.

A közvetítő helyett inkább a villanyszerelőt fizettük

Érzelmi okokból akartunk megválni egy budai, Petőfi hídhez közeli lakástól - osztotta meg tapasztalatait egy olvasónk. Miután kiderült, hogy azért a pénzért, amennyit a legkomolyabb vevő ajánlott - mínusz a közvetítői jutalék -, csak egy rosszabb helyen lévő, és/vagy távfűtéses lakást vásárolhattunk volna, úgy döntöttünk, megtartjuk az ingatlant, és a család erőforrásait összeszedve felújítjuk.

A bevett trükkök

Klasszikus, hogy a bemutatott ingatlant más nevére veszik meg vagy már eleve álnéven írták alá a közvetítői szerződést. Jellemző trükk az is, hogy üzletrészként értékesítik, vagy a vételár több részletben történő átvételére hivatkozva a jutalékot nem egy összegben akarják átadni, ellentétben a szerződésben foglaltakkal. Az sem ritka, hogy az ügyfél megtekinti az ingatlant, aláírja a megtekintési elsismervényt, aztán másnap ajánlatot tesz a tulajdonosnak, hogy hagyják ki a közvetítőt, felezzék el a jutalékot, mert így mindketten jobban járnak. Szintén nem tartozik a fehér holló kategóriába, hogy a jutalék terhére engedne az árból a tulajdonos, vagy megpróbálja lealkudni a közvetítői díjat.
Tipikusnak számít, amikor az ingatlanos által hozott vevő fél év gondolkodás után dönt úgy, hogy mégis megveszi a lakást, ám az eladó az ügyletről nem számol be a közvetítőnek azt remélve, hátha feledésbe merült a megbízás. Az egyik megkérdezett közvetítő ennek kapcsán elmondta, eddig két, hasonló ügyben indított pert nyert meg. Az egyik esetben ugyan az eladó utólag elismerte hogy jár a jutalék, de alkudozni akart a díj mértékét illetően arra hivatkozással, hogy a közvetítő "nem fogta a vevő kezét", amikor a szerződés megköttetett.

A rejtélyes banki ügyintézés

Más lapra tartozik, de van, amikor rejtélyes módon a banki hitelügyintézés során marad hoppon a közvetítő. Az ügyfél hitellel megvenné a kiszemelt lakást, annak rendje és módja szerint átadja a vételi szándéknyilatkozatát, amit az eladó átvesz, aláírás, elismervény van. A bank bekéri a tulajdoni lapot, az ingatlan leírását, értékbecslést, stb. - így az ügyintéző teljesen képbe kerül a lakás tulajdonosát, paramétereit illetően -, majd vagy az ingatlan értékére, vagy az ügyfél anyagi helyzetére hivatkozva elutasítja a hitelkérelmet. Most jön a csavar: a hitelintézet embere saját ügyfelének (vagy akár banki ügyintézőjének) kiajánlja az ingatlant megvételre, és láss csodát, az ingatlan hirtelen hitelképessé válik. Mivel nem az ingatlanos által hozott vevő lesz a vásárló, a közvetítő elesik a jutaléktól, azaz nem csak a hitelkérelmet benyújtó jár pórul.

Ádám Viktor