Felragyog a nap a Balaton felett (új)

megkérdezett ingatlanosok mégis optimisták.

A NAPI Gazdaság cikke

A megkeresett szakemberek szerint a megépült autópálya és a fejlesztések eredményeként ismét erősödik a kereslet az itteni ingatlanok iránt.
Ezen a véleményen van Sall Csaba, a badacsonyi székhelyű MidiTourist Iroda ügyvezetője is, aki szerint már túljutott a mélyponton a Balaton ingatlanpiaca. Igaz, a megkötött adásvételi szerződések száma még nem túl nagy, de reményt keltő, hogy folyamatosan nő az érdeklődés az itteni ingatlanok iránt. Badacsonyba egyébként jellemzően Budapestről és Szombathely környékéről jönnek a vevők, de Nyíregyházáról és Kecskemétről is érkeznek, főleg nyugdíj előtt álló és kisgyermekes családok, hogy felmérjék a terepet. A szakember úgy véli, hogy a következő időben biztosan tovább erősödik a vásárlói kedv. Egyrészt azért, mert az utóbbi években a magyarok által (is) felfedezett Horvátországban jelentősen drágultak az ingatlanok, így sokak számára már nem elérhetőek, másrészt most, hogy az autópályával gyorsabban el lehet érni a balatoni településeket, sokak számára vált vonzóvá a lehetőség, hogy 15-20 millió forintért jó állapotú, többszobás házhoz, jól karbantartott nyaralóhoz lehet jutni a Balatonnál.

Optimizmusra ad okot az is, hogy az itteni települések jelentős összegeket fordítottak infrastrukturális fejlesztésekre és több helyütt megjelent a további fejlődést előrevetítő vállalkozói tőke is. Badacsonyban például a helyhatóság 1,6 milliárdot fordított az utak és a szolgáltatások javítására, itt valósul meg az SCD 5,5 milliárdos beruházása, egy négycsillagos wellnesshotel, egy melegvizes fürdő is épül – ezek várhatóan további látogatókat vonzanak a kisvárosba. Napjainkra ugyanis vásárláskor a tényleges ingatlanár, a ház állaga, valamint a tó közelsége mellett döntő szemponttá vált az adott Balaton-parti település fejlettsége, infrastrukturális és turisztikai szolgáltatásokkal való kiépítettsége is.

Badacsonyban kereslet elsősorban a tóra panorámás építési telkek iránt van: ezeknek a többnyire közműves, 2300–3200 négyzetméteres parcelláknak az ára 6,5–14,5 millió forint között szóródik. (A településen a beépíthető házhelyek mérete 1500 négyzetméternél nem lehet kisebb.) Társasház sem új, sem régi nem épült Badacsonyban, így sokféle életkorú, állapotú és értékű családi ház között válogathatnak az érdeklődők. Ezekből viszont meglehetősen sok van a palettán s áruk igen széles skálán mozog: a harminc-negyven éve épült házakhoz többnyire már 14–15 millió forintért hozzá lehet jutni, de 18–25 millióért a három-négy éve épített házak is megszerezhetők. A nagy értékű, 35–100 milliós ingatlanok iránt azonban egyelőre még alig van kereslet.

Hasonlóan vélekedik a Balaton-part ingatlanpiacáról Pach Gábor, az Ingatlanbank zamárdi irodájának tulajdonosa is. Mint mondja, a tó presztízse lassan kezd visszaállni a korábbi szintre. Nemcsak a víz minősége lett újra kiváló, a fejlesztések keretében rendbe tették a strandokat, s a szolgáltatások színvonala is javult, miközben az árak is értékarányossá váltak. Zamárdiban a kereslet már tavaly felerősödött, s főleg a beépíthető területek és az új építésű társasházi lakások iránt van érdeklődés. Ehhez hozzájárult az is, hogy a település egy 4,5 hektáros részén tavaly ősszel ötven összközműves telket alakítottak ki. Az 580–780 négyzetméteres ingatlanok tulajdonjogát 10 millió és 20 millió forint közötti áron lehetett megszerezni. A vásárlók zöme a fővárosból és környékéről, valamint Miskolcról és vidékéről érkezett, egy részük letelepedési, mások nyaralási szándékkal döntöttek az építkezés mellett. (A telkeknek eddig nagyjából a harmada kelt el.)

Nemcsak az építkezők érdeklődését keltette fel Zamárdi: a tavaly átadott 6, illetve 12 új társasházi lakás is elkelt és az újabb, tervbe vett fejlesztésekre is van kereslet. Az első ütemben átadott, 60–75 négyzetméteres, a víztől 80-100 méterre fekvő lakások (melyek négyzetméterára 310–340 ezer forint között van) nagy része a fővárosiak körében talált vevőre, akik családjuk nyaralását oldják meg a kisvárosban. A másik, közvetlen vízparti épületben kialakított 12 lakás 340–370 ezer forintos négyzetméteráron kelt el a budapesti és a főváros környéki vevők között.

Mivel a településen jelenleg az építési telek és az új társasházi lakás a sláger, érthető, hogy a használt lakóingatlanok szegmensében alig van mozgás. Pedig az 1960–1970-es években épült kisebb házakhoz már 12–16 millió, míg a hasonló korú, de 80–120 négyzetméteres épületekhez 19–28 millió forint közötti áron hozzá lehet jutni. Az 1980-as években, valamint az elmúlt öt évben épített családi házakból is sok van eladósorban, 22–30 millió, illetve 38–70 millió forint közötti árakon azonban ezeket egyelőre nehéz eladni. Hasonlóan nincs forgalmuk a régi, 1970–1980-as években épült társasüdülőknek: a 28–40 négyméteres ingatlanok értéke jócskán, 4–6 millió forintra esett az elmúlt évtizedben. Ennek oka, hogy mára nemcsak a nekik helyet adó épülettömbök, de maguk az ingatlanok is igencsak leromlottak műszakilag.

A Keszthelyen, Hévízen, Alsó- és Felsőpáhokon élő ingatlantulajdonosok és -forgalmazók szintén a fejlesztések piacmozdító erejében bíznak. Kozma László, a keszthelyi Capital ’99 Kft. vezetője lapunknak elmondta: a sármelléki repülőtérnek köszönhetően már most érezhetően megnőtt a vásárlói érdeklődés a térség iránt. Eddig elsősorban Németországból és Írországból, valamint Hollandiából jelentkeztek főleg nyugdíjasok, akik nyaralót és családi házat keresnek 80–200 ezer euró között. A szakember szerint a külföldiek már felismerték a fejlesztések nyomán elindult változásokból eredő előnyöket, míg a magyarok egyelőre még nem reagáltak a változó piaci helyzetre.

Keszthely és Hévíz árai egyébként többnyire hasonlóak, míg a kisebb településeken ennél 10 százalékkal alacsonyabb értékekkel találkozhatunk. Keszthelyen például a 800-900 négyzetméteres közműves házhelyek átlagos négyzetméterára 10 ezer forint körül van, míg a közvetlen mellé épült Gyenesdiáson 8–12 ezer forint között mozognak az árak. Hévízen beépíthető telek kevés van, s azok is a város külsőbb részein találhatók. Négyzetméteráruk 20 ezer forint körüli, míg Cserszegtomajon az 1200–1500 négyzetméteres parcellákért 6–8 milliót kell letenni, Alsópáhokon pedig az átlagos négyzetméterár 1800 forint, de egy-egy jó fekvésű, 900-1000 négyzetméteres területért 6–8 milliót is elkérnek.

Keszthelyen az 1970–1980-as években épült kisebb nyaralók (melyeknél a vezetékes gáz hiányzik a közművekből) 5–7 millióért cserélnek gazdát. Bő a kínálat 18–22 millió forint közötti áron a harminc éve épült sátortetős családi házakból, melyek iránt főleg a fiatal családok érdeklődnek és sok az eladó régi és néhány éve épült, 25–45 milliós nagyobb ház is. A használt társasházi lakások 160–180 ezer, míg az újak 230–260 ezer forintos négyzetméteráron találnak gazdára. Hévíz ingatlanpiaca szintén sokszínű: az 1970–1980-as években vendégfogadásra épült 200–250 négyzetméteresektől, az újabb és kisebb családi házaktól a régi és új társasházi lakásokig terjed a kínálat. A nagyméretű házakat 30–50 millióért, míg a használt társasházi lakásokat 180–220 ezer forint közötti négyzetméteráron szeretnék tulajdonosaik értékesíteni. Az új építésű társasházi otthonoknál 280–350 ezer, a lakóparki lakások esetében pedig 330 ezer forintos négyzetméterárral kell kalkulálni.

(NAPI)

Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=331542&placein=hirkereso_vezeto