Szállodaválasztás mesterfokon: mire osztják a csillagokat?

Csalódott vendégek, értetlen szállodások a nyár legforróbb időszakában az európai és főként az Földközi-tenger déli partján fekvő turista paradicsomokban. Így is festhet a kép, amennyiben nem tájékozódunk előre és alaposan arról, hogy az általunk választott üdülési célponton milyen szabályok alapján kapják csillagjaikat a különböző szállodák, már ha kapnak egyáltalán.

A tájékoztatás a szállodák érdeke is, hiszen a tájékozatlan vendég könnyen érezheti úgy, hogy becsapták, mert a három csillagos szállodában nincs a szobában fürdőszoba és WC, nincs hajszárító, színes TV, telefon vagy nem cserélik naponta a textíliákat. Lehet, hogy nem is kell nekik, bár az itthoni viszonyok között könnyen hihetnénk, hogy kellene.

A következőkben ezért annak nézünk utána, hogy a néhány szomszédos, számunkra mérvadó, illetve kedvelt turisztikai célpontnak számító európai országban mit tartalmaz az osztálybasorolási rendelet, vagyis milyen feltételek mellett nevezheti többcsillagosnak magát egy szálloda. Mivel nincs általánosan elfogadott nemzetközi standard, ezért cikkünknek nem az a célja, hogy megmutassuk, hogyan tér el a magyar szabályozás a világon mindenhol elfogadottól (merthogy nincs ilyen), hanem az, hogy megmutassuk mekkorák lehetnek az első látásra nüansznyinak tűnő különbségek, lássuk! {{DINT}}
Mitől látunk csillagokat?

Franciaország, Németország, Ausztria, Spanyolország, Csehország és Magyarország besorolási rendeleteit böngésztük végig ahhoz, hogy az alábbi táblázatban felvázolhassuk, milyen eltéréseket rejtenek magukban a jogszabályok. Egy azonban biztos, ezekben az országokban kötelező a minősítés, amelyet egyetlen valamire való szállásadó sem úszhat meg.

Európában csupán néhány skandináv ország, így Norvégia és Finnország esetében találkoztunk azzal a gyakorlattal, hogy sem a szövetség, sem a törvényhozók nem határoznak pontosan arról, milyen szolgáltatást kell nyújtania egy adott minősítésű szállodának.

Ez a jelenség azonban csak az első a furcsaságok sorában, vegyük például Franciaországot: a francia besorolás nulla csillaggal kezdődik, melyet mi az egyszerűség kedvéért az egy csillaghoz soroltunk. A francia rendszer emellett hat minősítést különböztet meg a szokásos öt helyett, a legfelső kategóriát a négy csillagos Luxe adja, amely azonban alig tér el néhány apró pontban a "normál" négy csillagostól.

Nem árulunk zsákbamacskát: mit kapsz itthon a pénzedért?