Gond van a lakásoddal? Fizetned kell, nincs mese...
Ömlík a víz és hullik a vakolat - ki fizeti a javításokat?
Ingatlan ajánlatok
Hajdú-Bihar - DebrecenEladó Lakóingatlan - tégla lakás
Debrecen Széchenyikert csendes utcájában 2002-ben épült zárt udvaros társasház 1. emeletén, 9...
Hajdú-Bihar - PüspökladányEladó Lakóingatlan - családi ház
Püspökladány központjában 2 szobás felújíta...
Hullik a vakolat, folyton rossz a lift és már nem bírod nézni a koszt a lépcső sarkában - pedig te sohasem szemetelsz és a csikket is mindig a hamutartóba dobod! Ha ezt látja, bármelyik tapasztalt lakó felállítja az egyértelmű diagnózist: gond van a társasházban, vagy nincs pénz a közös kasszában, vagy nem jól gazdálkodnak a meglévő forrásokkal!
A pénzhiány mindenképpen a tulajdonosok felelőssége, a megtörtént befizetésekkel való gazdálkodás azonban a közös képviselő feladata. A legtöbb társasház nem küzd ilyen problémákkal, ám ha azok néhány helyen mégis előfordulnak, az jelentős mértékben ronthatja a lakók komfortérzetét.
Cikksorozatunk előző részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen kötelezettségei vannak a közös képviselőknek és a társasház tulajdonosainak, hogyan lehet leváltani a kevéssé hatékonynak ítélt közös képviselőt, illetve hogy ki és milyen módon állapítja meg a fizetendő közös költség nagyságát.
A következőkben néhány speciális esetet tekintünk végig, hogy megtudjuk, kinek a felelőssége a tatarozás kezdeményezése, mi történik ha a társasház túlságosan nagy tartozást halmoz fel és mi a következménye annak, ha valaki nem fizeti a számára előírt közös költséget. Ismét Murányi Mihállyal, a Magyar Közös Képviselők Országos Szövetségének tagjával beszélgettünk.
Hullik a vakolat, nem záródik az ablak: te is fizetsz, nincs mese!
A tatarozásról a közgyűlésnek, tehát a társasház tulajdonosainak kell döntést hoznia. Amennyiben a társasház a törvényben leírtak szerint szervezi meg a közös tulajdonrészekkel való gazdálkodást, akkor a közös képviselő vagy bármelyik tulajdonostárs is javasolhatja a probléma megszüntetését.
A javaslatot a bármikor összehívható rendkívüli közgyűlésen vitathatják meg a tulajdonosok, a döntés azonban mindenkire nézve kötelező érvényű, tehát a tulajdonosok kötelesek befizetni a társasház számlájára a tatarozás elfogadott költségeinek rájuk eső részét.
A munka megszervezése abban az esetben lehet a közös képviselő feladata, ha a munkaszerződésében ez mint feladatkor szerepel, de ebben az esetben is választhat a közgyűlés független szakembert.
Ha a hulló vakolatot nem is, a vezetékeket meg kell javíttatni
A felújítás ebben az esetben az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több fő szerkezetére kiterjedő, időnként szükségessé váló javítási, építés-szerelési munkát jelent, melynek célja többé-kevésbé az eredeti műszaki állapot, használhatóság, üzembiztonság visszaállítása, illetve újólag való megteremtése.
Beszélhetünk teljes, illetve részleges felújításról, valamint a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató s gépészeti berendezések korszerűsítéséről. Ezekről a munkákról a közgyűlés dönthet. Célszerű előzetesen több felelősségteljes szakember, szakcég véleményét, ajánlatát beszerezni, ami persze mostanában sincs ingyen, sőt! A nagy munkákhoz a pénz egy részéhez hozzájuthatunk pályázatokból, de még ebben az esetben sem kicsi a mindig megkövetelt önrész.
Az életveszélyt jelentő meghibásodások esetében azonban nincs lehetőség halasztásra, azokat kötelezően meg kell javíttatnia a társasház tulajdonosainak. Akinek fontos a háza, lakása, s nem kevésbé a saját, a hozzátartozói és mások élete, mondta el lapunknak Murányi Mihály, az a gázzal, villannyal működő berendezéseit rendszeresen ellenőrizteti, minden évben megköveteli a kéményseprőktől a kémények és a légáramlás vizsgálatát, a megállapított hibákat pedig sürgősen kijavíttatja.
Fontos emellett, hogy a közös képviselő a jogszabályok előírása szerint - hat-, illetve kilenc évenként, ami egy ház életében nem is nagy idő - teljes körű érintésvédelmi, valamint tűzvédelmi, villámvédelmi vizsgálatot végeztessen. A ház gázvezetékeit és a gázzal működő berendezéseit is kötelező erre szakosodott céggel rendszeresen - általában ötévenként - megvizsgáltatnia és a hibákat a társasháznak megjavíttatnia.
Nem jön víz a csapból? Vagy akkor is ömlik, ha nem akarod? Nagy bajban vagy, ha...
Arról is megkérdeztünk szakértőnket, hogy mit történik abban az esetben, ha a kivitelező gondatlansága, hibája folytán valamilyen probléma merül fel a házban például a vízvezeték csövekkel (nincs víznyomás, vagy rozsdás víz jön a csapból).
Minden attól függ, hogy létezik-e még az a cég, amely a lakásunkat, házunkat építette, illetve van-e még garancia az épületre. Amennyiben nem telt még le az öt év (vagy amennyit a szerződésben meghatároztak) és a cég is létezik, viszonylag könnyű dolgunk van, hiszen van kit felelősségre vonni.
A nagyobb fejtörést az okozza, amikor garancia már nincs. Ekkor az esetek döntő többségében a társasház tulajdonosainak saját zsebükbe kell nyúlniuk Ha a baj például csőtörés, segíthet a társasház biztosítása.
A kárviselés attól függ, hogy a társasház alapító okiratában foglaltak szerint a sérült vezeték közös tulajdonban van-e? Ha ugyanis a vezeték közös tulajdonban van, akkor annak felújításáról a társasház tulajdonosainak kell dönteniük, ők viselik a költségeket is. Ha azonban a kérdéses vezeték magántulajdonban van, akkor sajnos a teljes költséget a tulajdonosnak kell állnia.
Ugyanez a helyzet, ha a felső szinten beázik egy lakás, a kár viselőjének személye attól függ, hogy mi van lerögzítve az alapítói okiratban. Pontosan ezért nagyon fontos a társasházi biztosítás, amely első látásra feleslegesen nagy kiadásnak tűnhet, ám nagyon jól jön a bajban.
A pénzhiány mindenképpen a tulajdonosok felelőssége, a megtörtént befizetésekkel való gazdálkodás azonban a közös képviselő feladata. A legtöbb társasház nem küzd ilyen problémákkal, ám ha azok néhány helyen mégis előfordulnak, az jelentős mértékben ronthatja a lakók komfortérzetét.
Cikksorozatunk előző részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen kötelezettségei vannak a közös képviselőknek és a társasház tulajdonosainak, hogyan lehet leváltani a kevéssé hatékonynak ítélt közös képviselőt, illetve hogy ki és milyen módon állapítja meg a fizetendő közös költség nagyságát.
A következőkben néhány speciális esetet tekintünk végig, hogy megtudjuk, kinek a felelőssége a tatarozás kezdeményezése, mi történik ha a társasház túlságosan nagy tartozást halmoz fel és mi a következménye annak, ha valaki nem fizeti a számára előírt közös költséget. Ismét Murányi Mihállyal, a Magyar Közös Képviselők Országos Szövetségének tagjával beszélgettünk.
Hullik a vakolat, nem záródik az ablak: te is fizetsz, nincs mese!
A tatarozásról a közgyűlésnek, tehát a társasház tulajdonosainak kell döntést hoznia. Amennyiben a társasház a törvényben leírtak szerint szervezi meg a közös tulajdonrészekkel való gazdálkodást, akkor a közös képviselő vagy bármelyik tulajdonostárs is javasolhatja a probléma megszüntetését.
A javaslatot a bármikor összehívható rendkívüli közgyűlésen vitathatják meg a tulajdonosok, a döntés azonban mindenkire nézve kötelező érvényű, tehát a tulajdonosok kötelesek befizetni a társasház számlájára a tatarozás elfogadott költségeinek rájuk eső részét.
A munka megszervezése abban az esetben lehet a közös képviselő feladata, ha a munkaszerződésében ez mint feladatkor szerepel, de ebben az esetben is választhat a közgyűlés független szakembert.
Ha a hulló vakolatot nem is, a vezetékeket meg kell javíttatni
A felújítás ebben az esetben az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több fő szerkezetére kiterjedő, időnként szükségessé váló javítási, építés-szerelési munkát jelent, melynek célja többé-kevésbé az eredeti műszaki állapot, használhatóság, üzembiztonság visszaállítása, illetve újólag való megteremtése.
Beszélhetünk teljes, illetve részleges felújításról, valamint a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató s gépészeti berendezések korszerűsítéséről. Ezekről a munkákról a közgyűlés dönthet. Célszerű előzetesen több felelősségteljes szakember, szakcég véleményét, ajánlatát beszerezni, ami persze mostanában sincs ingyen, sőt! A nagy munkákhoz a pénz egy részéhez hozzájuthatunk pályázatokból, de még ebben az esetben sem kicsi a mindig megkövetelt önrész.
Az életveszélyt jelentő meghibásodások esetében azonban nincs lehetőség halasztásra, azokat kötelezően meg kell javíttatnia a társasház tulajdonosainak. Akinek fontos a háza, lakása, s nem kevésbé a saját, a hozzátartozói és mások élete, mondta el lapunknak Murányi Mihály, az a gázzal, villannyal működő berendezéseit rendszeresen ellenőrizteti, minden évben megköveteli a kéményseprőktől a kémények és a légáramlás vizsgálatát, a megállapított hibákat pedig sürgősen kijavíttatja.
Fontos emellett, hogy a közös képviselő a jogszabályok előírása szerint - hat-, illetve kilenc évenként, ami egy ház életében nem is nagy idő - teljes körű érintésvédelmi, valamint tűzvédelmi, villámvédelmi vizsgálatot végeztessen. A ház gázvezetékeit és a gázzal működő berendezéseit is kötelező erre szakosodott céggel rendszeresen - általában ötévenként - megvizsgáltatnia és a hibákat a társasháznak megjavíttatnia.
Nem jön víz a csapból? Vagy akkor is ömlik, ha nem akarod? Nagy bajban vagy, ha...
Arról is megkérdeztünk szakértőnket, hogy mit történik abban az esetben, ha a kivitelező gondatlansága, hibája folytán valamilyen probléma merül fel a házban például a vízvezeték csövekkel (nincs víznyomás, vagy rozsdás víz jön a csapból).
Minden attól függ, hogy létezik-e még az a cég, amely a lakásunkat, házunkat építette, illetve van-e még garancia az épületre. Amennyiben nem telt még le az öt év (vagy amennyit a szerződésben meghatároztak) és a cég is létezik, viszonylag könnyű dolgunk van, hiszen van kit felelősségre vonni.
A nagyobb fejtörést az okozza, amikor garancia már nincs. Ekkor az esetek döntő többségében a társasház tulajdonosainak saját zsebükbe kell nyúlniuk Ha a baj például csőtörés, segíthet a társasház biztosítása.
A kárviselés attól függ, hogy a társasház alapító okiratában foglaltak szerint a sérült vezeték közös tulajdonban van-e? Ha ugyanis a vezeték közös tulajdonban van, akkor annak felújításáról a társasház tulajdonosainak kell dönteniük, ők viselik a költségeket is. Ha azonban a kérdéses vezeték magántulajdonban van, akkor sajnos a teljes költséget a tulajdonosnak kell állnia.
Ugyanez a helyzet, ha a felső szinten beázik egy lakás, a kár viselőjének személye attól függ, hogy mi van lerögzítve az alapítói okiratban. Pontosan ezért nagyon fontos a társasházi biztosítás, amely első látásra feleslegesen nagy kiadásnak tűnhet, ám nagyon jól jön a bajban.
Közös költég befizetve, villam kikapcsolva - valami bűzlik...
Ha nem fizetsz, ők sem fizetnek...
S végül nézzük meg mi történik, ha a tulajdonosok nem fizetik a közös költséget és a ház kasszájában nincs annyi pénz, hogy abból ki lehessen fizetni a közüzemi szolgáltatókat.
A tulajdonostárs fizetési késedelme esetén alkalmazható lépésekről a közgyűlés dönt, de a mostanában készült szervezeti és működési szabályzatok általában már tartalmaznak útmutatást a teendőkre, amelyekre a közös képviselőt felhatalmazzák. Ha legalább félévesnyi a tartozás, elindítható a jogi megvalósításában eléggé elhúzható jelzálog-bejegyzés kezdeményezése a tartozás fedezeteként. Ha mindez végül is a tulajdoni lapra kerül, valószínűleg még mindig nincs készség a tartozás kifizetésére.
Másik lehetőség az ügyvédi felszólítás. Ezt is csak a társasház közgyűlésen elfogadott dokumentumok alapján kezdeményezheti a közös képviselő. De mivel gyorsabbnak tűnik a lebonyolítása, vannak, akik a jelzáloggal terhelésnél hatékonyabb módszernek tartják. Ugyanis ennek az eljárásnak a végén általában lehetőség lesz a végrehajtásra.
Gáz van, ha nincs gáz
Ha egy társasház túlságosan nagy tartozást halmoz fel, bizony gáz van! Mert rövidesen nem lesz gáz - meg más közszolgáltató sem tesz mást, mint kikapcsolja, korlátozza szolgáltatását.
Ekkor kell az okok után kutatni, miért nincs kifizetve a számla. Ha a háttérben az húzódik meg, hogy a társasházi tulajdonosok nem fizetik a közös költséget, akkor lehet, hogy a közös képviselő nem járt el megfelelően, mert bizony az ő dolga a közgyűlés által meghatározott pénzek beszedése a ház számlájára. Ez alól csak az adhat számára mentséget, ha rendszeresen felszólítja fizetésre az elmaradozókat.
Ha viszont mindenki rendesen fizetett, még sincs pénz a kasszában, akkor más megoldáson kell elgondolkodni. Szóba jöhet első lépésként a közös képviselő elszámoltatása, amit először a számvizsgáló bizottságnak kell - vagy kellett volna már jóval előbb - megtennie, majd a közgyűlésnek. Ha valami nagyon nincs rendben az elszámolással, érdemes megfontolni a közös képviselő leváltását az előző részben leírt módon. De érdemes lesz körülnézni a számvevő bizottság háza táján is.
Persze a személy-csere nem oldja meg azonnal a gondokat, ezért fel kell venni a kapcsolatot a közüzemi szolgáltatókkal és megpróbálni részletfizetést, vagy halasztott fizetést kérni tőlük. Egy dologban semmiképpen se reménykedjünk, abban, hogy nem kell kifizetnünk a tartozásunkat!
S végül nézzük meg mi történik, ha a tulajdonosok nem fizetik a közös költséget és a ház kasszájában nincs annyi pénz, hogy abból ki lehessen fizetni a közüzemi szolgáltatókat.
A tulajdonostárs fizetési késedelme esetén alkalmazható lépésekről a közgyűlés dönt, de a mostanában készült szervezeti és működési szabályzatok általában már tartalmaznak útmutatást a teendőkre, amelyekre a közös képviselőt felhatalmazzák. Ha legalább félévesnyi a tartozás, elindítható a jogi megvalósításában eléggé elhúzható jelzálog-bejegyzés kezdeményezése a tartozás fedezeteként. Ha mindez végül is a tulajdoni lapra kerül, valószínűleg még mindig nincs készség a tartozás kifizetésére.
Másik lehetőség az ügyvédi felszólítás. Ezt is csak a társasház közgyűlésen elfogadott dokumentumok alapján kezdeményezheti a közös képviselő. De mivel gyorsabbnak tűnik a lebonyolítása, vannak, akik a jelzáloggal terhelésnél hatékonyabb módszernek tartják. Ugyanis ennek az eljárásnak a végén általában lehetőség lesz a végrehajtásra.
Gáz van, ha nincs gáz
Ha egy társasház túlságosan nagy tartozást halmoz fel, bizony gáz van! Mert rövidesen nem lesz gáz - meg más közszolgáltató sem tesz mást, mint kikapcsolja, korlátozza szolgáltatását.
Ekkor kell az okok után kutatni, miért nincs kifizetve a számla. Ha a háttérben az húzódik meg, hogy a társasházi tulajdonosok nem fizetik a közös költséget, akkor lehet, hogy a közös képviselő nem járt el megfelelően, mert bizony az ő dolga a közgyűlés által meghatározott pénzek beszedése a ház számlájára. Ez alól csak az adhat számára mentséget, ha rendszeresen felszólítja fizetésre az elmaradozókat.
Ha viszont mindenki rendesen fizetett, még sincs pénz a kasszában, akkor más megoldáson kell elgondolkodni. Szóba jöhet első lépésként a közös képviselő elszámoltatása, amit először a számvizsgáló bizottságnak kell - vagy kellett volna már jóval előbb - megtennie, majd a közgyűlésnek. Ha valami nagyon nincs rendben az elszámolással, érdemes megfontolni a közös képviselő leváltását az előző részben leírt módon. De érdemes lesz körülnézni a számvevő bizottság háza táján is.
Persze a személy-csere nem oldja meg azonnal a gondokat, ezért fel kell venni a kapcsolatot a közüzemi szolgáltatókkal és megpróbálni részletfizetést, vagy halasztott fizetést kérni tőlük. Egy dologban semmiképpen se reménykedjünk, abban, hogy nem kell kifizetnünk a tartozásunkat!
Amennyiben Ön ingatlant vásárolna vagy hirdetne a következő fő és al-kategóriákból választhat az IngatlanMax weboldalon:Lakóingatlan; Ipari ingatlan; Kereskedelmi; Fejlesztési terület; Befektetési; Mezőgazdasági; Üdülő; Irodaház-iroda;családiház-villa;építési telek;házrész;ikerházrész;kastély;kúria;lakás-nem panel;lakás panel;sorház-láncház;tanya;ipari terület;raktár épület;raktár terület;üzemépület;árúház;iroda helyiség;irodaház;panzió,motel;szálloda;szolgáltató;vendéglátó;üzlethelyiség;cégközpont kialakítására;kereskedelmi és ipari beruházás;lakópark építésére;szálloda,vendéglátás;zöldmezős beruházás;irodaházak;kereskedelmi létesítmények;logisztikai központok;raktárak;szálloda;vendéglátás;állattenyésztés;erdő;halgazdaság;legelő;rét;szántó; szőlő;vadgazdaság;ültetvény;aparman;ingatlan;telek;iroda és raktár;iroda lakóingatlanban;irodaház épület;irodaházon belüli iroda terület;Ingatlant keres?;Ingatlant kínál?
Ingatlan ajánlatok
Pest - ÉrdEladó Lakóingatlan - tégla lakás
Érd Parkvárosban 8 lakásos új építésû társasházban eladó egy földszinti lakás 71 nm-en, a hoz...
Pest - TinnyeEladó Lakóingatlan - ikerház-fél
Tinnye eladó új ház akár idei költözéssel
Az &e...
Bács-Kiskun - KecskemétEladó Lakóingatlan - családi ház
Otthonok és Megoldások!
Kecskemét, Kossuthváros, belvárosh...
Budapest - 04. kerületEladó Lakóingatlan - tégla lakás
Budapest IV. kerületében új építésû, prémium minõségû lakások épülnek megfizethetõ áron, a la...