Nem álomüzlet az idősotthon

A kilencvenes évek végén még jó üzlet volt emelt szintű nyugdíjasotthont építeni, ahol a lakók holtig tartó használati jogot kaptak apartmanjukra, és nyugdíjuk egy részéből fizették az ellátást, amiben rendszeres orvosi ellenőrzés és egyéb szolgáltatások is voltak az étkezés mellett. Az állami támogatás azonban az utóbbi években drasztikusan megcsappant: egy lakó után 2005-ben még 769 ezer forint normatív támogatás járt, az idén viszont már csak 560 ezer forint vagy annál lényegesen kevesebb. Az épületek rezsije közben jelentősen megugrott, miként az élelmiszerek és a gyógyszerek ára is, nem beszélve az időközben életbe lépett adóváltozásokról, ami az otthonokban dolgozó személyzet bérét és járulékait is érinti.

Az éppen tíz éve működő, a Rozmaring Tsz egykori munkásszállójából kialakított Senectus emelt szintű idősotthonban jelenleg 63 lakó él, és 15 üres hely vár beköltözőre. Murvai László ügyvezető nem tagadja, hogy az óriási verseny miatt bizony alkupozícióban vannak az ügyfelek, akik immár számtalan lehetőség közül választhatnak. A hajdan sokéves várólistával működő önkormányzati idősotthonok mellett egykor még igen kapósnak számító emelt szintű ellátást és átlagon felüli körülményeket biztosító magánotthonok most már komoly nehézségekkel küzdenek, a Senectus bevételei egyelőre fedezik a működtetést, de hasznot a ház még nem tudott termelni. Az 55 ezer forint havi díjat, amiből az étkezést, a takarítást, az egészségügyi ellátást kapják a lakók, 70-80 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy fedezze a költségeket.

Az emelt szintű otthonokba beköltözőknek már nem kell eladniuk a lakásukat, mert a belépési díj már nem egyenlő egy lakás árával, és egyre inkább jellemző, hogy a család összeszedi a pénzt, miközben megmarad az értékes ingatlan. Egyre többen már csak ideiglenes, illetve havi díjas ápolást kérnek, ami olcsóbb, mint az otthoni gondozás, ráadásul nem kell rábízni a lakást egy idegenre, aki ottalvással felügyeli az idős rokont.

Külföldi biztosítók már érdeklődnek a magyar nyugdíjasotthonok létesítése iránt, hiszen az itteni gondozási költség és az ellátás jóval olcsóbb, mint például Németországban. A nyugat-európai idősek ellátása az ottani nyugdíjbiztosítóknak befizetett járulékukból az olcsóbb kelet-európai országokban jó üzlet lesz. Idővel a hazai önkéntes nyugdíjbiztosításoknál is képződik majd olyan tőke, amelyből a befizetők nyugdíjaskorukra színvonalas ellátást tudnak fizetni.

Az egykori szociális otthonokból ismerős kép után meglepő belépni az Arany Alkony idősotthonokat működtető közhasznú társaság zuglói épületébe, amely olyan, mint egy modern szálloda. A két éve épült házban az apartmanok erkélyesek, a kert gondozott, a házban portaszolgálat működik. Az Arany Alkony tíz évvel ezelőtt nyitotta meg első emelt szintű otthonát a józsefvárosi Mátyás téren, s ma már több mint ezernégyszáz gondozottjuk van. Tavaly januárban megszüntették az egyszeri belépési díjat és az emelt szintű szerződéseket, mert - mint Huszár László, az Arany Alkony otthonok ügyvezető igazgatója fogalmaz - hosszú távra már nem tudták garantálni az emelt szintű ellátást. A csökkenő, és lehet, hogy idővel megszűnő állami normatíva miatt a régi lakóknak is felajánlották, hogy időarányosan visszafizetik a belépési díjat, ha határozatlan idejű alapszíntű gondozási szerződést kötnek velük. 2006 januárja óta másra már nincs is lehetőség, az Arany Alkony csak alapszintű gondozási szerződéseket köt. Ennek havi díja a nyugdíj 80 százaléka, legfeljebb 96 ezer forint. Az intenzívebb ápolást igénylő lakóktól 120-130 ezer forintot kérnek.

Vékonyan csörgedezik a gyógyvíz az Arany Alkonynál

Bírságot nem szabott ki, de megtévesztőnek minősítette az Aranykor Szociális Kht. és az Arany Alkony Paskál Idősek Otthonának többségi tulajdonosa, a Medicatus-SPC Zrt. egyes reklámjait a versenyhivatal. A hirdetésekben azt sugallták: az Arany Alkony Paskál Idősek Otthonában nagyméretű medencékben gyógyfürdőt üzemeltetnek. A vízzel teli úszómedencét ábrázoló reklámokkal szemben csak néhány egyszemélyes kádban lehet gyógyfürdőt venni. Ráadásul ez a lehetőség is korlátozott, mivel az üzemeltető Medicatus olyan kis mennyiségre kötött szerződést a gyógyvízszolgáltatóval, hogy az otthon lakóinak naponta csak kis része tud gyógyvízben fürödni. (B. Z.)